Judit könyve, 12
19. Fogta, amit a szolgálója készített neki, aztán evett és ivott a jelenlétében.
19. Fogta, amit a szolgálója készített neki, aztán evett és ivott a jelenlétében.
A Judite 12 elmondja Judite azon tervét, hogy elmeneküljön az asszír táborból a Holofernes meggyilkolása után. Elveszi a halott főt, és egy táskába helyezi, azt állítva, hogy imádkozik Istenhez. Amikor visszatér Betulia városába, az őröket megdöbbenti Holofernes feje, és hagyja, hogy belépjen a városba. Az alábbiakban öt vers található a Judith 12 -ben tárgyalt témákkal kapcsolatban:
Zsoltár 34:18: "A megtört szívvel rendelkezők ura közelében és az elnyomott szelleméinek megmentése." Ez a vers kiemeli Isten közelségét és gondozását azokkal, akik szenvednek és elnyomottak. Judite veszélyes és szorongó helyzetben volt, de bízott Istenben védelmében és üdvösségében.
Példabeszédek 3:5-6: "Bízzon minden szíved urajába, és ne támogassa magát a saját megértésében; felismerje az Urat minden módján, és kiegyenlíti az utat." Ez a vers hangsúlyozza a bizalom és az Istenhez való átadás fontosságát az élet minden körülményében. Judite bizalmat mutatott Istenben azzal, hogy életét veszélyezteti népének megmentése érdekében.
Zsoltár 91:11-12: "Mert az angyalainak parancsokat fog adni róla, hogy minden módon megvédjék őt; a kezével fogják megtartani, hogy ne menj el semmilyen kő fölé." Ez a vers kiemeli az isteni védelmet és Isten gyermekeikkel való gondozását. Judite bízott Istenben a Betuliába való visszatérése során.
Zsoltár 121:1-2: "Felemelem a szemem a hegyekre: Hol lesz segíteni? Segítségem az Úrból származik, aki az eget és a földet készítette." Ez a vers hangsúlyozza annak fontosságát, hogy segítséget és védelmet keressen Istenre. Judite bízott Istenben, mint a segítségnyújtás és a védelem forrása a Betuliába való visszatérése során.
Zsoltár 27:1: "Az Úr az én fényem és üdvösségem; kinek leszek? Az Úr az életem menedéke; kitől fogok félni?" Ez a vers kiemeli az Istenbe vetett bizalmat, mint az üdvösség és a védelem forrását. Judite bízott Istenben, mint az üdvösség és a védelem forrásában, amikor visszatért Betuliába.
“É doce o viver e o penar para trazer benefícios aos irmãos e para tantas almas que, vertiginosamente, desejam se justificar no mal, a despeito do Bem Supremo.” São Padre Pio de Pietrelcina
