Cattolica Bibbia
 

Dániel könyve, 4

20. Egy szent õrt is látott a király. Leszállt az égbõl és így szólt: Vágjátok ki a fát és pusztítsátok el! De gyökereinek törzsökét hagyjátok meg a földben, vas- és rézbilincsbe verve a mezõ földjén; az ég harmata öntözze, s a mezõ vadjaival éljen egy sorban, míg hét idõszak el nem múlik fölötte.

Versi relativi a Dániel könyve, 4:

A Daniel 4 elmondja Nebukadnezzar király történetét, és egy álom, amelyet hatalmi bukásáról volt. A fejezet az Isten szuverenitásáról és arról, hogy a büszkeség hogyan vezethet az eséshez. Az alábbiakban öt vers található az ezekhez a témákhoz:

Zsoltár 75:6-7: "Sem a Kelet, sem a Nyugat, sem a sivatag nem jön magasztos. De Isten a bíró: az egyik vágáshoz és a másik felmagasztaláshoz." Ez a vers arról szól, hogy a felmagasztalás nem magunktól, hanem Istenről származik. Ez egy üzenet, amelyet Nebukadnezzar megtanult az egész fejezetben.

Példabeszédek 16:18: "Kiváló megelőzi a romot, és a Lélek szemtelensége megelőzi a bukást." Ez a vers hangsúlyozza az eséshez vezető büszkeség témáját, amely Nebukadnezzarral történt.

Jakab 4:6: "De nagyobb kegyelmet ad. Tehát azt mondja, hogy Isten ellenáll a kiválónak, de kegyelmet ad az alázatosnak." Ez a vers megmutatja az alázat fontosságát Isten előtt, és hogyan ellenzi a büszke személyeket.

Példabeszédek 29:23: "Az ember büszkesége megragadja őt, de a becsület támogatni fogja a szellem alázatosát." Ez a vers arról szól, hogy a büszkeség hogyan vezethet az eséshez, de az alázat megtiszteltetés.

Ézsaiás 2:11: "Az emberek szemtelen szemét megsemmisítik, és megzavarják az ő hajlékonyságát; csak az Úr felmagasztalja azt a napot." Ez a vers arról szól, hogy a szuverenitás hogyan tartozik Istenhez, és mennyire büszke lesz megalázva, ami fontos lecke Nebukadnezzar és mindannyiunk számára.





“Mesmo quando perdemos a consciência deste mundo, quando parecemos já mortos, Deus nos dá ainda uma chance de entender o que é realmente o pecado, antes de nos julgar. E se entendemos corretamente, como podemos não nos arrepender?” São Padre Pio de Pietrelcina