Fondare 144 Risultati per: mondták

  • Amikor hajnalodott, az angyalok siettették Lótot és mondták: "Rajta, vedd feleségedet s két lányodat, akik itt vannak, nehogy a várost sújtó büntetõ ítélet téged is érjen." (Teremtés könyve 19, 15)

  • Amikor kivezették õket, ezt mondták: "Menekülj, az életedrõl van szó. Ne tekints hátra, ne állj meg sehol a környéken, hanem menekülj a hegyekbe, nehogy elpusztulj." (Teremtés könyve 19, 17)

  • Mikor aztán eléje tették az ételt, így szólt: "Nem eszem addig, amíg elõ nem adom megbízatásomat." "Beszélj hát!" - mondták neki. (Teremtés könyve 24, 33)

  • Erre Lábán és Betuel ezt mondták feleletül: "Ez az Úrtól indult ki. Nem szólhatunk semmit sem hozzá, sem ellene. (Teremtés könyve 24, 50)

  • "Hívjuk a lányt - mondták õk -, és kérdezzük meg tõle magától." (Teremtés könyve 24, 57)

  • Megáldották Rebekkát és mondták: "Nõvérünk legyen ezerszer tízezerré, utódaid foglalják el ellenségeik kapuját." (Teremtés könyve 24, 60)

  • Ezért a gerári pásztorok vitába szálltak Izsák pásztoraival. Azt mondták: "A mienk a víz!" (Teremtés könyve 26, 20)

  • Azon a napon jöttek Izsák szolgái és jelentést tettek a kútról, amelyet ástak: "Találtunk vizet!" - mondták. (Teremtés könyve 26, 32)

  • De megtudta Lábán fiainak beszédét, akik ezt mondták: "Jákob mindent magához ragadott, ami apánké volt, apánk vagyonából egész gazdagságot szerzett." (Teremtés könyve 31, 1)

  • Ráchel és Lea ezt mondták feleletül: "Van még részünk és örökségünk apánk házában? (Teremtés könyve 31, 14)

  • "Nem engedhetjük meg magunknak - mondták -, hogy húgunkat körülmetéletlen férfinak adjuk. Ez nálunk szégyennek számít. (Teremtés könyve 34, 14)

  • Jákob családjának története a következõ: amikor József tizenhét esztendõs volt, bátyjaival együtt a juhokat õrizte. Mivel még fiatal volt, apja feleségeinek, Bilhának és Szilpának fiai mellé osztották be. József közölte apjával, ami rosszat azokról mondtak. (Teremtés könyve 37, 2)


“Não se desencoraje, pois, se na alma existe o contínuo esforço de melhorar, no final o Senhor a premia fazendo nela florir, de repente, todas as virtudes como num jardim florido.” São Padre Pio de Pietrelcina