Fondare 41 Risultati per: mindkét
Darazsakat küldtem, s azok az amoriták mindkét királyát elûzték elõletek - nem kardodnak köszönheted, nem is íjadnak. (Józsue könyve 24, 12)
Zebach és Szalmunna elmenekült. Õ azonban ûzõbe vette õket, és elfogta Midián mindkét királyát, Zebachot és Szalmunnát. A sereget pedig teljesen szétverték. (Bírák könyve 8, 12)
Ebben a seregben volt hétszáz mindkét kezét jól használó válogatott férfi. Ezek a parittyakõvel a hajszálat is hibátlanul eltalálták. (Bírák könyve 20, 16)
Akkor az Úr azt mondta Sámuelnek: "Nézd, olyat teszek Izraelben, hogy aki csak hallja, annak mindkét füle csengeni fog tõle. (Sámuel I. könyve 3, 11)
Az Isten ládáját is zsákmányul ejtették, és Élinek mindkét fia meghalt, Hofni is, Pinchász is. (Sámuel I. könyve 4, 11)
Jonatánnak, Saul fiának volt egy mindkét lábára béna fia. Ötesztendõs volt, amikor Saul és Jonatán halálhíre Jiszreelbe ért. A dajkája fogta és elmenekült vele, de a menekülés sietségében a gyerek elesett és megbénult. Mifibosetnek hívták. (Sámuel II. könyve 4, 4)
A király tovább kérdezte: "Nem maradt meg valaki Saul házából, akivel jót tehetnék, az Isten nevében?" Ciba így válaszolt a királynak: "Még van Jonatánnak egy fia, mindkét lábára béna." (Sámuel II. könyve 9, 3)
Maga Mifiboset Jerzsálemben lakott, hisz a király asztalánál evett. De mindkét lábára bicegett. (Sámuel II. könyve 9, 13)
A Kabceelbõl való Jehojada fia, Benaja bátor, tettrekész ember volt. Mindkét moábita bajnokot legyõzte. Egyszer egy ciszternába is lemászott, és egy téli napon leütött benne egy oroszlánt. (Sámuel II. könyve 23, 20)
10 könyöknyi volt a másik kerub is. Mindkét kerub egyforma nagy volt és egyforma alakú is. (Királyok I. könyve 6, 25)
A trónnak hat lépcsõje volt. Hátul, a trón fölött meg bikafejek voltak. A szék mindkét oldalára karfát tettek, a karfák mellett pedig két oroszlán állt. (Királyok I. könyve 10, 19)
azért azt mondja az Úr, Izrael Istene: Bizony, szerencsétlenséget hozok Jeruzsálemre és Júdára, úgyhogy akik hallanak felõle, zúgni fog tõle mindkét fülük. (Királyok II. könyve 21, 12)
