Fondare 245 Risultati per: ment

  • A férfi ment marad a bûntõl, az asszonynak ellenben viselnie kell vétkét." (Számok könyve 5, 31)

  • Amikor Balak meghallotta, hogy Bileám úton van felé, eléje ment Ar-Moábig, Arnon vidékére, a határszélre. (Számok könyve 22, 36)

  • Itt Isten eléje ment Bileámnak, s õ így szólt hozzá: "A hét oltárt felállíttattam, és mindegyiken feláldoztam egy fiatal bikát meg egy kost." (Számok könyve 23, 4)

  • Ezzel fizettek az Úrnak, Te ostoba és balga nép? Hát nem atyád és teremtõd? Hûséges Isten, ment minden álnokságtól, Létet adott neked és életben tart! (Második Törvénykönyv 32, 6)

  • Mózes tehát ment, s hangosan elõadta a népnek ennek az éneknek minden szavát, õ és Józsue, Nun fia. (Második Törvénykönyv 32, 44)

  • Aztán a két ember újra lejött a hegyekbõl, átkelt a Jordánon és Józsuéhoz, Nun fiához ment. Mindent elbeszéltek neki, ami történt. (Józsue könyve 2, 23)

  • Jerikó gondosan bezárkózott [Izrael fiai elõtt]: se ki nem jött senki, se be nem ment senki. (Józsue könyve 6, 1)

  • Józsue maga ment fel, s vele minden harcosa és vitéze. (Józsue könyve 10, 7)

  • De Dán fiainak földje veszendõbe ment, ezért Dán fiai felvonultak, hogy megtámadják Lesemet; elfoglalták és kardélre hányták. Birtokba vették a várost, letelepedtek benne, és elnevezték Lesem-Dánnak, törzsük õsérõl, Dánról. (Józsue könyve 19, 47)

  • Júda ekkor így szólt testvéréhez, Simeonhoz: "Vonulj fel velem arra a területre, amely a sorsvetéskor osztályrészem lett. Harcoljunk a kánaániak ellen, aztán majd én is veled megyek a te területedre." Simeon el is ment vele. (Bírák könyve 1, 3)

  • Itt Bárák összehívta Zebulunt és Naftalit. Tízezer ember követte, s Debora is vele ment. (Bírák könyve 4, 10)

  • Jáel Sziszera elé ment, és így szólt hozzá: "Térj be, uram, térj be hozzám, és ne félj!" Betért tehát a sátrába, és õ betakarta egy szõnyeggel. (Bírák könyve 4, 18)


“Se precisamos ter paciência para suportar os defeitos dos outros, quanto mais ainda precisamos para tolerar nossos próprios defeitos!” São Padre Pio de Pietrelcina