Fondare 91 Risultati per: maguk
Volt a város közepén egy megerõsített bástya. Ide menekült a város minden lakója, férfiak és nõk egyaránt. Miután bezárták maguk mögött a kaput, fölmentek a torony tetejére. (Bírák könyve 9, 51)
Bevezette tehát házába, szénát adott a szamaraknak, õk maguk pedig megmosták a lábukat, majd ettek és ittak. (Bírák könyve 19, 21)
De fiai nem az õ útjain jártak, a maguk hasznát nézték, ajándékokat fogadtak el és kiforgatták a törvényt. (Sámuel I. könyve 8, 3)
Aztán Isten Gibeájába érsz [ott lakik a filiszteusok helytartója]. Amikor belépsz a kapun, egy sereg prófétával találkozol, akik a magaslatról jönnek lefelé. Elõttük zeng majd a hárfa, a dob, a furulya és a cintányér, õk maguk meg prófétai révületben lesznek... (Sámuel I. könyve 10, 5)
Jonatán és Achimaac Rogel forrásánál tartózkodtak. Mindig egy szolgáló ment oda hírt vinni nekik, õk aztán elmentek Dávid királyhoz és jelentették neki, de maguk nem mutatkozhattak és nem térhettek vissza a városba. (Sámuel II. könyve 17, 17)
Elvetették törvényeit és a szövetséget, amelyet atyáikkal kötött, és parancsait is, amelyeket szívükbe vésett. Mihaszna dolgok után futottak, s így maguk is semmirekellõvé váltak. A körülöttük élõ népekhez igazodtak, pedig az Úr megtiltotta nekik, hogy õk is azt tegyék, amit azok. (Királyok II. könyve 17, 15)
Imádták az Urat, de ugyanakkor papokat választottak maguk közül a magaslatokra, hogy a magaslati szentélyekben ellássák a szolgálatot. (Királyok II. könyve 17, 32)
Így imádták az Urat, de egyszersmind a maguk isteneinek is szolgáltak, azoknak a népeknek a szokásaihoz híven, amelyek közül oda kerültek. (Királyok II. könyve 17, 33)
Tehát a keruboknak a szárnyai húszkönyöknyire voltak kiterjesztetve. Õk maguk egyenesen álltak a lábukon, és a szentély felé néztek. (Krónikák II. könyve 3, 13)
Ami minket illet, nekünk az Úr az Istenünk, mi nem hagytuk el. Papjaink, akik az Úr elõtt szolgálatot teljesítenek, Áron fiai, meg a leviták is a maguk szolgálatában. (Krónikák II. könyve 13, 10)
Az õ napjaiban Edom fellázadt Júda uralma ellen, és királyt tettek maguk fölé. (Krónikák II. könyve 21, 8)
Mivel a sokaságban sokan voltak, akik nem szentelõdtek meg, a leviták voltak kénytelenek levágni a pászkabárányt mindazok számára, akik nem voltak tiszták, hogy maguk ajánlják fel az Úrnak. (Krónikák II. könyve 30, 17)
