Fondare 2153 Risultati per: keresni Isten

  • Jött egy másik angyal, megállt az oltár elõtt, aranyfüstölõ volt nála. Sok tömjént kapott, hogy az összes szent imádásával tegye az aranyoltárra, amely az Isten trónusa elõtt állt. (Jelenések könyve 8, 3)

  • Az angyal kezébõl a tömjén füstje a szentek imádásával felszállt az Isten elé. (Jelenések könyve 8, 4)

  • Parancsot kaptak, hogy ne ártsanak a föld füvének, a zöldellõ növénynek és fának, hanem csak az embereknek, akik nem hordják homlokukon az Isten pecsétjét. (Jelenések könyve 9, 4)

  • Ezekben a napokban az emberek keresni fogják a halált, de nem találják, meghalni kívánnak, de a halál elfut elõlük. (Jelenések könyve 9, 6)

  • A hatodik angyal is megfújta a harsonát. Erre szózatot hallottam az Isten elõtt álló aranyoltár négy sarka közül. (Jelenések könyve 9, 13)

  • Azon a napon, amikor a hetedik angyal megfújja a harsonát, beteljesedik az Isten titka, amint ezt tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak." (Jelenések könyve 10, 7)

  • Ekkor bothoz hasonló mérõnádat adott ezeknek a szavaknak a kíséretében: "Menj, mérd fel az Isten templomát az oltárral és a benne imádkozókkal együtt. (Jelenések könyve 11, 1)

  • Megnyílt az égben az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája a templomban. Erre villámlás, égzengés, földrengés és nagy jégesõ támadt. (Jelenések könyve 11, 19)

  • Az asszony a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára, hogy ott éljen ezerkétszázhatvan napig. (Jelenések könyve 12, 6)

  • A sárkány haragra lobbant az asszony ellen, és harcba szállt többi gyermekével, aki megtartja Isten parancsait és kitart Jézus tanúsága mellett. (Jelenések könyve 12, 17)

  • Káromlásra nyitotta száját az Isten ellen, káromolta a nevét, hajlékát és az ég lakóit. (Jelenések könyve 13, 6)

  • Ezek azok, akik asszonnyal nem szennyezték be magukat, szüzek maradtak és mindenüvé követték a Bárányt, bárhová ment. Õk a megváltottak az emberek közül, az Isten és a Bárány elsõ termése. (Jelenések könyve 14, 4)


“Que Maria sempre enfeite sua alma com as flores e o perfume de novas virtudes e coloque a mão materna sobre sua cabeça. Fique sempre e cada vez mais perto de nossa Mãe celeste, pois ela é o mar que deve ser atravessado para se atingir as praias do esplendor eterno no reino do amanhecer.” São Padre Pio de Pietrelcina