Fondare 58 Risultati per: felhõ

  • Amikor a felhõ fölemelkedett a hajlékról, Izrael fiai útra keltek, s ott ütöttek tábort Izrael fiai, ahol a felhõ leereszkedett. (Számok könyve 9, 17)

  • Izrael fiai az Úr parancsára keltek útra, s az Úr parancsára ütöttek tábort. Amíg a felhõ a hajlék fölött maradt, addig táboroztak. (Számok könyve 9, 18)

  • Ha hosszú ideig maradt is a felhõ a hajlék fölött, Izrael fiai kitartottak az Úr szolgálatában, s nem bontottak tábort. (Számok könyve 9, 19)

  • Elõfordult, hogy csak néhány napig maradt a felhõ a hajlék fölött, akkor az Úr parancsára tábort vertek, majd az Úr parancsára útra keltek. (Számok könyve 9, 20)

  • Sõt, az is megtörtént, hogy csak reggelig maradt a felhõ: reggel a felhõ fölemelkedett, s akkor õk útra keltek. Ha nappal vagy éjjel maradt, aztán fölemelkedett a felhõ, akkor elindultak. (Számok könyve 9, 21)

  • S ha a felhõ két napig vagy egy hónapig, sõt még hosszabb ideig ott maradt a hajlék fölött, ott lebegett fölötte, Izrael fiai is táboroztak, s nem indultak tovább. (Számok könyve 9, 22)

  • A második esztendõ második hónapjában, a hónap huszadik napján fölemelkedett a felhõ a tanúság hajléka felõl. (Számok könyve 10, 11)

  • Izrael fiai tehát tábort bontottak és pihenõket tartva (odébb vonultak) a Sínai pusztáról. A felhõ Paran pusztájában ereszkedett le. (Számok könyve 10, 12)

  • s a felhõ eltûnt a sátor felõl, lám, Mirjamot, mint a hó, ellepte a lepra. Amikor Áron Mirjamhoz fordult, lám, az (már) leprás volt. (Számok könyve 12, 10)

  • Amikor a közösség összesereglett Mózes és Áron ellen, ezek meg odafordultak a megnyilatkozás sátora felé, lám, már felhõ borította, s megmutatkozott az Úr dicsõsége. (Számok könyve 17, 7)

  • E szavakat intézte hozzátok az Úr a hegyen, a sötét felhõ borította ég felé (felcsapó) lángok közül, zengõ hangon, amikor egybegyûltetek, semmi többet; aztán fölírta két kõtáblára és átadta nekem. (Második Törvénykönyv 5, 22)

  • Lehajtotta az eget és lejött rajta, fekete felhõ volt a lába alatt. (Sámuel II. könyve 22, 10)


“O mais belo Credo é o que se pronuncia no escuro, no sacrifício, com esforço”. São Padre Pio de Pietrelcina