Fondare 131 Risultati per: bennünket
eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által - akarata és tetszése szerint - fogadott gyermekeivé legyünk; (Efezusiaknak írt levél 1, 5)
és várjátok a mennybõl Fiát, Jézust, akit a halálból feltámasztott, s aki megment bennünket az eljövendõ haragtól. (Tesszalonikaiaknak írt I. levél 1, 10)
Jóllehet elõzõleg Filippiben szenvedés és bántalom ért bennünket, amint tudjátok, mégis - bízva Istenünkben - vállalni mertük, hogy hirdetjük nektek az Isten evangéliumát, a sok nehézség ellenére is. (Tesszalonikaiaknak írt I. levél 2, 2)
Akadályoznak bennünket, hogy a pogányoknak ne hirdessük az evangéliumot az üdvösségükre. Így betelik egyszer s mindenkorra bûneik mértéke, s már rajtuk is az Isten haragja, végérvényesen. (Tesszalonikaiaknak írt I. levél 2, 16)
Hiszen az Úr nem bûnös életre hívott bennünket, hanem szentségre. (Tesszalonikaiaknak írt I. levél 4, 7)
Hiszen egykor mi magunk is balgák, engedetlenek és tévelygõk voltunk, mindenféle szenvedély és gyönyör hatalmában tartott bennünket; gonoszságunk, irigységünk miatt utálatra méltók voltunk, és gyûlöltük egymást. (Titusznak írt levél 3, 3)
S aztán test szerinti apáink is fenyítettek bennünket, mégis tiszteltük õket. Nem kell-e hát sokkal inkább a lelkek Atyjának engedelmeskednünk, hogy így elnyerjük az életet? (Zsidóknak írt levél 12, 9)
Azok csak rövid ideig és hangulatuk szerint fenyítettek bennünket, õ ellenben a legjobbat akarja nekünk, hogy szentségének részesévé legyünk. (Zsidóknak írt levél 12, 10)
Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat bennünket, tudjuk azt is, hogy amit kértünk, azt már meg is kaptuk. (Szent János I. levele 5, 15)
Õ szeret minket, vérével megváltott bûneinktõl, s Atyjának, az Istennek országává és papjaivá tett bennünket. Övé a dicsõség és a hatalom örökkön-örökké! Amen. (Jelenések könyve 1, 6)
És így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: "Szakadjatok ránk, s rejtsetek el bennünket a trónon ülõ és a Bárány haragja elõl! (Jelenések könyve 6, 16)
