Fondare 344 Risultati per: az örök életben
Aztán meghódítottuk mind a városait, s minden városon betöltöttük az átkot, férfiakon, nõkön, gyerekeken egyaránt, nem hagytunk életben egyetlen egyet sem. (Második Törvénykönyv 2, 34)
Ti ellenben, akik hûségesek maradtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mind a mai napig életben vagytok. (Második Törvénykönyv 4, 4)
Hallotta-e valamelyik nép is a lángok közül az élõ Istent beszélni, ahogyan te hallottad, és életben maradt-e? (Második Törvénykönyv 4, 33)
hogy aki embert öl, embertársát akaratlanul, s hosszabb ideig tartó ellenségeskedés nélkül megöli, oda menekülhessen - ha e városok valamelyikébe menekült, életben kellett maradnia -, (Második Törvénykönyv 4, 42)
Nem atyáinkkal kötötte az Úr ezt a szövetséget, hanem velünk, akik ma itt mind életben vagyunk. (Második Törvénykönyv 5, 3)
"Lám, az Úr, a mi Istenünk megmutatta nekünk dicsõségét és nagyságát, hallottuk hangját a lángok közül. Ma átéltük, hogy Isten beszélhet az emberrel, s ez mégis életben marad. (Második Törvénykönyv 5, 24)
Mert hol van olyan emberi lény, aki mint mi, hallhatta az élõ Isten hangját a lángok közül, s mégis életben maradhatott? (Második Törvénykönyv 5, 26)
Pontosan azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt, hogy életben maradjatok, s jól menjen sorotok, és sokáig éljetek azon a földön, amelyet birtokba vesztek. (Második Törvénykönyv 5, 33)
S az Úr megparancsolta nekünk, hogy ezeket a törvényeket mind tartsuk meg, s féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jól menjen a sorunk, és életben tartson minket, ahogy ez máig is van. (Második Törvénykönyv 6, 24)
Vigyázzatok, tartsátok meg az egész törvényt, amelyet ma szabok nektek, hogy életben maradjatok, sokasodjatok, bevonuljatok és birtokba vegyétek azt a földet, amelyet az Úr atyáitoknak esküvel ígért. (Második Törvénykönyv 8, 1)
Egyes-egyedül az igazságra törekedj, hogy életben maradj, s birtokold a földet, amelyet az Úr, a te Istened ad neked. (Második Törvénykönyv 16, 20)
(mondjuk kimegy valaki embertársával az erdõre fát vágni, s meglendíti kezében a baltát, hogy kivágja a fát, a vas azonban lerepül a nyélrõl, eltalálja és agyonüti az embertársát), az ilyen meneküljön e városok valamelyikébe, hogy életben maradjon, (Második Törvénykönyv 19, 5)