Fondare 481 Risultati per: a déli királya

  • Ki ellen vonult ide Izrael királya? Kit üldözöl? Egy döglött kutyát? Egy bolhát? (Sámuel I. könyve 24, 15)

  • De nem, vérem nem omlik az Úrtól távol a földre. Még akkor sem, ha Izrael királya kivonult, hogy hajszolja életemet, amint a hegyek közt a foglyot szokás üldözni." (Sámuel I. könyve 26, 20)

  • Saul fia, Isbaal negyvenesztendõs volt, amikor Izrael királya lett és két évig uralkodott. Csak Júda háza csatlakozott Dávidhoz. (Sámuel II. könyve 2, 10)

  • A Beerotba való Rimmon fiai, Rechab és Baana elindultak és a déli hõség idején Isbaal házába mentek, amikor az éppen déli pihenõt tartott. (Sámuel II. könyve 4, 5)

  • Hiram, Tirusz királya megbízottakat küldött Dávidhoz, cédrusfával, ácsokkal és kõfaragókkal, hogy építsenek Dávidnak egy palotát. (Sámuel II. könyve 5, 11)

  • Amikor Dávid hazatért, hogy családját is megáldja, Saul lánya, Michal, Dávid elé lépett, s azt mondta: "Milyen tiszteletre méltó módon viselkedett ma Izrael királya, amikor szolgái szolgálóinak szeme láttára levetkõzött, ahogy csak a csõcselékbõl szokott valaki levetkõzni!" (Sámuel II. könyve 6, 20)

  • Amikor Hamat királya, Tou hírét vette, hogy Dávid király Hadad-Ezer egész seregét legyõzte, (Sámuel II. könyve 8, 9)

  • Ezután történt, hogy az ammoniták királya meghalt, és fia, Hanun lépett helyette a trónra. (Sámuel II. könyve 10, 1)

  • Ám Absalom titokban követeket küldött Izrael törzseihez ezzel az üzenettel: "Ha meghalljátok a harsonák szavát, kiáltsátok ki: Absalom lett Hebron királya!" (Sámuel II. könyve 15, 10)

  • Dávid azonban azt mondta: "Mit tegyek veletek, Ceruja fia, amiért ma megkísértetek? Hát hogy halhatna meg ma valaki Izraelben? Vagy nem lettem ma ismét Izrael királya?" (Sámuel II. könyve 19, 23)

  • Ezután Tirusz erõdjébe mentek, valamint a hivviták és kánaániak városaiba. Innen Júda déli részébe mentek, Beersebába. (Sámuel II. könyve 24, 7)

  • Minden népbõl jöttek hallgatni Salamon bölcsességét; a föld minden királya adózott neki, aki csak hallott bölcsessége felõl. (Királyok I. könyve 5, 14)


“Dirás tu o mais belo dos credos quando houver noite em redor de ti, na hora do sacrifício, na dor, no supremo esforço duma vontade inquebrantável para o bem. Este credo é como um relâmpago que rasga a escuridão de teu espírito e no seu brilho te eleva a Deus”. São Padre Pio de Pietrelcina