Fondare 1997 Risultati per: Volt

• Ezután, íme, éjszakai látomásomban egy negyedik vadállatot is láttam. Félelmetes, rettenetes és szörnyû erõs volt. Hatalmas vasfogai voltak: falt és rágott, a maradékot pedig széttiporta a lábával. Egészen más volt, mint a többi vadállat, tíz szarva volt. (Dániel könyve 7, 7)

• Amint néztem, egyszer csak trónokat állítottak fel, és az Õsöreg leült. Ruhája fehér volt, mint a hó, fején a haj tiszta, mint a gyapjú. Trónja lobogó lángból volt, kerekei meg izzó parázsból. (Dániel könyve 7, 9)

• Láttam az éjjeli látomásban, hogy íme, az ég felhõin valaki közeledik. Olyan volt, mint az Emberfia. Amikor az Õsöreghez ért, színe elé vezették. (Dániel könyve 7, 13)

• Hatalmat, méltóságot és királyságot adott neki. Minden népnek, nemzetnek és nyelvnek neki kellett szolgálnia. Hatalma örök hatalom volt, amely nem enyészik el soha, és királysága nem megy veszendõbe. (Dániel könyve 7, 14)

• A negyedik vadállatról is szerettem volna bizonyosat tudni, amely egészen különbözött a többitõl, és igen rettenetes volt. Fogai vasból voltak, karmai meg bronzból. Falt és rágott, a maradékot pedig széttiporta a lábával. (Dániel könyve 7, 19)

• Baltazár király uralkodásának harmadik esztendejében az elõbbi látomásom után nekem, Dánielnek, látomásom volt. (Dániel könyve 8, 1)

• Amikor fölemeltem tekintetem, azt láttam, hogy íme, egy kos áll a víz mellett. Két szarva volt. Bár mind a két szarv nagy volt, de az egyik nagyobb volt, mint a másik, a második nõtt nagyobbra. (Dániel könyve 8, 3)

• Míg erre figyeltem, egyszerre nyugat felõl egy kecskebak rontott neki az egész földnek, anélkül, hogy a lába érte volna a földet. A baknak hatalmas szarva volt a két szeme között. (Dániel könyve 8, 5)

• Láttam, hogy amikor a kos közelébe ért, elkeseredett dühvel nekitámadt. Legyõzte a kost, és letörte mind a két szarvát. A kosnak nem volt hozzá ereje, hogy ellenálljon neki. Aztán földre terítette, összetiporta, és senki se tudta kiszabadítani a kost hatalmából. (Dániel könyve 8, 7)

• Közülük az egyikbõl szarv nõtt ki. Elõször parányi volt, de aztán annál jobban megnõtt dél, kelet és a dicsõ ország felé. (Dániel könyve 8, 9)

• Én, Dániel, napokon keresztül betegen feküdtem, de aztán fölkeltem, és továbbra is elláttam feladataimat a király szolgálatában. A látomásról azonban hallgattam, mert nem volt, aki felvilágosítást tudott volna adni. (Dániel könyve 8, 27)

• Elsõ éve volt annak, hogy Achasvéros fia, a médek nemzetségébõl való Dárius a kaldeusok birodalma fölött uralkodott. (Dániel könyve 9, 1)