Fondare 1183 Risultati per: Vagy
Vajon úgy verte õt is az Úr, mint azokat, akik õt verték? Vagy úgy fenyítette tán meg, mint ahogy fenyítõit megfenyítette? (Izajás könyve 27, 7)
Micsoda ferde gondolkodás ez! Vajon szembeszállhat-e az agyag a fazekassal? És mondhatja-e a mû alkotójának: "Nem te csináltál!" Vagy a fazék a fazekasnak: "Nem ért a dolgához!"? (Izajás könyve 29, 16)
így romlása olyan, mint a kíméletlenül összezúzott cserépedényé, amelynek töredékei közt akkora darab cserép sem marad, amellyel egy kis tüzet lehetne hozni a tûzhelyrõl, vagy egy kevés vizet lehetne meríteni a ciszternából. (Izajás könyve 30, 14)
"Seregek Ura, Izrael Istene, te a kerubok fölött trónolsz. Egyedül te vagy a föld minden országának Istene; te alkottad az eget és a földet. (Izajás könyve 37, 16)
Most tehát Urunk, Istenünk, szabadíts ki minket a kezébõl, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy csak te vagy Isten, az Úr." (Izajás könyve 37, 20)
Te, akit a föld határairól hoztalak elõ, és a világ végérõl hívtalak meg; te, akihez így szóltam: Szolgám vagy, kiválasztottalak, ezért nem vetlek el: (Izajás könyve 41, 9)
Lépjenek elõ és adják tudtunkra, ami történni fog. Mit is mondhatnának az elmúlt dolgokról, olyat, amire érdemes volna fölfigyelni? Vagy mondjatok valamit azokról, amik eljövendõk, hadd tudjuk meg, mi lesz majd a végük. (Izajás könyve 41, 22)
Északról támasztottam a szabadítót, hogy jöjjön. Napkeletrõl hívtam meg, a nevén szólítottam. Úgy összetiporta a helytartókat, mint a sarat, vagy amint a fazekas tapossa az agyagot. (Izajás könyve 41, 25)
Most hát ezt mondja az Úr, a teremtõd, Jákob, az alkotód, Izrael: Ne félj, mert megváltalak; neveden szólítalak: az enyém vagy. (Izajás könyve 43, 1)
Mert drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek. Embereket adok oda érted, és nemzeteket az életedért. (Izajás könyve 43, 4)
Egy másik meg cédrusfát vág ki, vagy ciprust és tölgyet vesz elõ, amelyet az erdõ fái közül választott magának. Vagy pedig fenyõfát ültet. Ezt az esõ fölneveli, (Izajás könyve 44, 14)
hogy az embernek legyen tüzelõje. Vesz belõle, hogy melegedjék mellette, vagy hogy a tüzénél kenyeret süssön magának. Aztán istent is alkot belõle és imádja; bálványt csinál és leborul elõtte. (Izajás könyve 44, 15)