Fondare 2288 Risultati per: Vér
Dávid megkérdezte az Urat: "Kivonuljak ellenük és megverjem a filiszteusokat?" Az Úr ezt válaszolta Dávidnak: "Vonulj ki, verd meg a filiszteusokat és szabadítsd fel Keilát!" (Sámuel I. könyve 23, 2)
Dávid tehát Keilába vonult embereivel és harcba bocsátkozott a filiszteusokkal. Zsákmányul ejtette jószágukat, és súlyos vereséget mért rájuk. Így Dávid fölszabadította Keila lakóit. (Sámuel I. könyve 23, 5)
Ezért most esküdj meg nekem az Úr nevére, hogy halálom után nem irtod ki utódaimat és nem törlöd ki nevemet atyám házából." (Sámuel I. könyve 24, 22)
Mondjátok testvéremnek: Üdv neked, üdv házadnak, s üdv minden hozzátartozódnak! (Sámuel I. könyve 25, 6)
S amint igaz, hogy az Úr él, s te magad élsz, az Úr megoltalmazott attól, uram, hogy vérnek vétkét vedd magadra, és saját kezeddel szolgáltass magadnak igazságot. Ellenségeid váljanak Nabalhoz hasonlóvá, s mind, akik gonoszságot forralnak ellened, uram. (Sámuel I. könyve 25, 26)
akkor ne okozzon botrányt és lelkiismeretfurdalást, hogy ok nélkül ártatlan vért ontottál uram, és saját kezeddel szolgáltattál magadnak igazságot. S ha majd az Úr jót tesz urammal, akkor emlékezzél meg szolgálódról." (Sámuel I. könyve 25, 31)
S legyen áldott okosságod, s légy áldott te magad is, mivel ma megóvtál attól, hogy vérnek vétkét vegyem magamra, és saját kezemmel szolgáltassak magamnak igazságot. (Sámuel I. könyve 25, 33)
Akkor Dávid a hetita Achimelechhez, valamint Abisájhoz, Ceruja fiához és Joáb testvéréhez fordult, és így szólt: "Ki jön le velem Saul táborába?" "Én lemegyek" - válaszolta Abisáj. (Sámuel I. könyve 26, 6)
De nem, vérem nem omlik az Úrtól távol a földre. Még akkor sem, ha Izrael királya kivonult, hogy hajszolja életemet, amint a hegyek közt a foglyot szokás üldözni." (Sámuel I. könyve 26, 20)
Achis megbízott Dávidban. Azt mondta magában: "Saját népe körében, Izraelben rossz hírbe keveredett, így mindvégig a szolgám marad." (Sámuel I. könyve 27, 12)
Azokban a napokban történt, hogy a filiszteusok fegyverbe szólították seregüket, hogy hadjáratot indítsanak Izrael ellen. Achis így szólt Dávidhoz: "Tudd meg, hadba kell szállnod velem együtt, neked is, embereidnek is." (Sámuel I. könyve 28, 1)
De Dávid virradattól napnyugtáig kaszabolta õket, és így betöltötte rajtuk az átkot. Azon a négyszáz legényen kívül, aki tevére szállt és úgy menekült, nem maradt élve egyetlen egy sem. (Sámuel I. könyve 30, 17)
