Fondare 2288 Risultati per: Vér
Eljönnek majd Júda városaiból, Jeruzsálem környékérõl, Benjámin földjérõl, a síkságról és a hegyvidékrõl meg a Negebrõl, hogy égõ- és véres áldozatot, ételáldozatot, tömjént és hálaáldozatot mutassanak be az Úr templomában. (Jeremiás könyve 17, 26)
Így beszéltek: "Rajta! Szõjünk összeesküvést Jeremiás ellen, mert nélküle sem fog hiányozni a törvény a papnak, sem a tanács a bölcsnek, sem a beszéd a prófétának! Gyertek, verjük meg a saját nyelvével; úgy, hogy gondosan megfigyeljük minden szavát." (Jeremiás könyve 18, 18)
Vajon rosszal szokás-e fizetni a jóért? Miért ásnak hát vermet nekem? Emlékezzél! A színed elé álltam, hogy közbenjárjak értük, és elhárítsam a haragodat róluk. (Jeremiás könyve 18, 20)
Kiáltozásuktól hangozzék a házuk, amikor hirtelen rájuk küldöd a rablók csapatát. Mert vermet ástak, hogy megfogjanak, és tõrt vetettek a lábamnak. (Jeremiás könyve 18, 22)
Azért történik ez, mert elhagytak engem, ezt a helyet pedig megszentségtelenítették, tömjént áldoztak itt idegen isteneknek, akiket sem õk, sem atyáik, sem Júda királyai soha nem ismertek. Sõt, ártatlanok vérével is elárasztották ezt a helyet. (Jeremiás könyve 19, 4)
Erre Paschur megverette Jeremiás prófétát, majd abba a kalodába záratta, amely az Úr házába vezetõ felsõ kapunál, a Benjamin-kapunál volt. (Jeremiás könyve 20, 2)
Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Nos, visszafordítom a kezetekben levõ fegyvert, amellyel Babilon királya és a káldeusok ellen harcoltok, akik megszállva tartanak titeket körös-körül a falak mentén, és behozom õket városotok közepébe. (Jeremiás könyve 21, 4)
Megverem e város lakóit, embert és állatot egyaránt; súlyos dögvészben vesznek el. (Jeremiás könyve 21, 6)
Ezt mondja az Úr: Hozzatok igazságos ítéletet; szabadítsátok ki a nyomorgatottat nyomorgatója kezébõl; az idegent, az árvát és az özvegyet ne nyomjátok el, óvakodjatok az erõszaktól, s ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen. (Jeremiás könyve 22, 3)
Abból áll a királyságod, hogy cédrusfából való épülettel versenyezz másokkal? Apád is evett és ivott, akárcsak te, de azért az igazságra és a jogra is gondja volt, jól is ment a sora. (Jeremiás könyve 22, 15)
Ám a te szemed és a te szíved csak arra ügyel, hogy a magad hasznát hajszold, hogy ártatlan vért onts, meg az erõszakra és az elnyomásra. (Jeremiás könyve 22, 17)
Ezért ezt mondja az Úr Jojákimról, Jozija fiáról, Júda királyáról: Jaj annak az embernek! Ne sirassátok így kiáltozva: "Jaj, testvérem! Jaj, nõvérem!" Ne gyászoljátok így siránkozva: "Jaj, uram! Jaj, felség!" (Jeremiás könyve 22, 18)
