Fondare 254 Risultati per: Samuel Próféta
Erre Sámuel elindult, elhagyta Gilgalt és ment a maga útján. A maradék nép azonban felvonult Saullal, hogy szembeszálljon az ellenséggel. Amikor Gilgalból Benjamin földjére, Gebába értek, Saul szemügyre vette a népet, amelyik kitartott mellette - mintegy hatszáz férfi. (Sámuel I. könyve 13, 15)
Sámuel így szólt Saulhoz: "Az Úr küldött, hogy fölkenjelek népe, Izrael királyává! Hallgass hát az Úr szavára! (Sámuel I. könyve 15, 1)
Másnap Sámuel kora reggel fölkelt, hogy fölkeresse Sault. De közölték Sámuellel: "Saul fölment a Kármelre, gyõzelmi emléket állított ott, aztán visszatért, s lement Gilgalba." (Sámuel I. könyve 15, 12)
Amikor Sámuel odaért Saulhoz, Saul így szólt hozzá: "Áldjon meg az Úr! Teljesítettem az Úr parancsát." (Sámuel I. könyve 15, 13)
Sámuel azt mondta: "Miféle bégetés az, ami a fülembe hatol és miféle marhabõgés az, amit hallok?" (Sámuel I. könyve 15, 14)
De Sámuel így szólt: "Hagyd abba! Azért jöttem, hogy tudtodra adjam, mit mondott nekem az éjszaka az Úr." "Beszélj!" - mondta neki. (Sámuel I. könyve 15, 16)
Erre Sámuel így beszélt: "Nemde Izrael törzseinek feje lettél, pedig a magad szemében is kicsinek látszottál? Téged kent föl az Úr Izrael királyává. (Sámuel I. könyve 15, 17)
Sámuel azonban ezt felelte neki: "Vajon éppúgy tetszését leli az Úr az égõáldozatban és a véres áldozatban, mint az Úr parancsa iránti engedelmességben? Igen, az engedelmesség többet ér, mint az áldozat, a szófogadás értékesebb a kosok hájánál. (Sámuel I. könyve 15, 22)
Sámuel azonban így felelt: "Nem térek veled vissza. Mivel semmibe vetted az Úr szavát, az Úr elvetett: nem leszel tovább Izrael királya." (Sámuel I. könyve 15, 26)
Amikor Sámuel megfordult s indulni akart, Saul megragadta köntösén a bojtot, úgyhogy leszakadt. (Sámuel I. könyve 15, 27)
Sámuel erre azt mondta: "Az Úr ma elragadta tõled Izrael királyságát és másnak adja, aki jobb nálad." (Sámuel I. könyve 15, 28)
Sámuel megfordult és követte Sault. És Saul imádta az Urat. (Sámuel I. könyve 15, 31)
