Fondare 14115 Risultati per: Re
Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: "Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre." (Lukács evangéliuma 22, 19)
Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: "Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. (Lukács evangéliuma 22, 20)
Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz. (Lukács evangéliuma 22, 23)
Erre ezt mondta nekik: "A királyok uralkodnak a népeken, s akiknek hatalom van a kezükben, jótevõknek hívatják magukat. (Lukács evangéliuma 22, 25)
De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erõsíted majd meg testvéreidet." (Lukács evangéliuma 22, 32)
"Uram - mondták -, nézd, van itt két kard!" Erre csak annyit mondott: "Elég." (Lukács evangéliuma 22, 38)
Ezután kiment, és szokása szerint elindult az Olajfák-hegyére. A tanítványok is elkísérték. (Lukács evangéliuma 22, 39)
Aztán odébbment, úgy egy kõhajításnyira, és térdre borulva imádkozott: (Lukács evangéliuma 22, 41)
Verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre. (Lukács evangéliuma 22, 44)
Egy szolgáló meglátta, hogy ott ül a tûznél. Szemügyre vette, aztán megjegyezte: "Ez is vele volt." (Lukács evangéliuma 22, 56)
De tagadta: "Asszony, nem is ismerem." (Lukács evangéliuma 22, 57)
Nem sokkal ezután egy másik vette észre: "Te is közéjük tartozol" - szólt neki. Péter tiltakozott: "Ember, nem tartozom." (Lukács evangéliuma 22, 58)
