Fondare 14115 Risultati per: Re

• Erre az Úr így szólt: "Nyújtsd ki a kezedet és fogd meg a farkánál." Kinyújtotta hát a kezét, megfogta és az újra bottá vált a kezében... (Kivonulás könyve 4, 4)

• Erre azt mondta neki: "Dugd a kezed újra a kebledbe." Még egyszer bedugta kezét a keblébe, s amikor kihúzta, olyan volt, mint testének többi része. (Kivonulás könyve 4, 7)

• "Ha tehát nem hisznek neked és nem szívlelik meg az elsõ jelet, akkor majd a második jelre hinni fognak. (Kivonulás könyve 4, 8)

• De ha még erre a két jelre sem hinnének és nem hallgatnának rád, akkor meríts a Nílus vizébõl és öntsd a szárazföldre. A Nílusból merített víz a szárazföldön vérré változik." (Kivonulás könyve 4, 9)

• Mózes ezután így szólt az Úrhoz: "De, Uram, én nem vagyok a szavak embere. Azelõtt sem voltam és most sem vagyok, amióta szolgáddal beszélsz. A szám akadozó, a nyelvem lassú." (Kivonulás könyve 4, 10)

• Az Úr erre haragosan mondta Mózesnek: "Áron, a levita, nem a testvéred? Tudom, hogy jól beszél. Nézd, már úton van, hogy találkozzék veled. Ha meglát, nagyon megörül neked. (Kivonulás könyve 4, 14)

• Mózes elindult, visszatért apósához, s ezt mondta neki: "Szeretnék elmenni Egyiptomba, rokonaimhoz, hogy lássam, élnek-e még." "Menj békével" - mondta Jetró. (Kivonulás könyve 4, 18)

• Az Úr így szólt Mózeshez Midiánban: "Menj, térj vissza Egyiptomba, mert már meghaltak, akik életedre törtek." (Kivonulás könyve 4, 19)

• Mózes vette feleségét és fiát, szamárra ültette õket, és visszatért Egyiptom földjére. Mózes az Isten botját a kezében vitte. (Kivonulás könyve 4, 20)

• Erre Cippora fogott egy éles követ, levágta fia elõbõrét, megérintette vele Mózes ágyékát és így szólt: "Valóban vérvõlegényem vagy." (Kivonulás könyve 4, 25)

• Erre az Úr elhagyta. Az asszony a körülmetélés miatt mondta: vérvõlegény. (Kivonulás könyve 4, 26)

• Mózes elmondta Áronnak az Úr szavait, amelyekkel küldetést adott neki és minden csodajelet, amelyet rendelt. (Kivonulás könyve 4, 28)