Fondare 14115 Risultati per: Re

• Ezután Dávid elrejtõzött a határban. Amikor elérkezett az újhold ünnepe, a király asztalhoz ült, hogy egyen. (Sámuel I. könyve 20, 24)

• A szokásos helyét foglalta el, a fal melletti helyet. Jonatán szemközt ült vele, Abner Saul mellett ült, Dávid helye meg üresen maradt. (Sámuel I. könyve 20, 25)

• Hanem amikor másnap, az újhold napja utáni napon is üres maradt Dávid helye, így szólt Saul fiához, Jonatánhoz: "Miért nem jött Izáj fia sem tegnap, sem ma enni?" (Sámuel I. könyve 20, 27)

• Azt mondta: Engedj, hadd menjek el, mert családi áldozat lesz ott a városban, és meghívtak a testvéreim. Ha elnyertem tetszésedet, engedd meg, hogy meglátogassam testvéreimet. Ezért nem jelent meg a király asztalánál!" (Sámuel I. könyve 20, 29)

• Saul haragra lobbant Jonatán ellen, és azt mondta neki: "Te elvetemült fiú! Azt hiszed, nem tudom, mennyire ragaszkodol - szégyenedre és anyád méhének szégyenére - Izáj fiához? (Sámuel I. könyve 20, 30)

• Erre Saul meglendítette a lándzsáját, hogy beledöfje, s Jonatán látta: apjának elhatározott szándéka, hogy megölje Dávidot. (Sámuel I. könyve 20, 33)

• Reggel Jonatán kiment a határba, amint megegyeztek benne Dáviddal. Egy szolga kísérte. (Sámuel I. könyve 20, 35)

• Azt mondta szolgájának: "Fuss és keresd meg a nyilakat, amelyeket kilövök." Míg a szolga futott, kilõtte fölötte a nyilát. (Sámuel I. könyve 20, 36)

• A szolga nem vett észre semmit, csak Jonatán és Dávid tudtak a dologról. (Sámuel I. könyve 20, 39)

• Ezután Jonatán odaadta fegyverét a szolgájának, és azt mondta neki: "Menj, és vidd vissza a városba!" (Sámuel I. könyve 20, 40)

• Majd ezt mondta Jonatán Dávidnak: "Menj békével! Amire esküt tettünk az Úr nevére, arra az Úr a tanú közted és köztem, utódaid és utódaim közt, örökre." (Sámuel I. könyve 20, 42)

• Dávid elment Nobba Achimelech paphoz. Ez reszketve ment elé, és megkérdezte: "Miért vagy egyedül, miért nincs veled senki?" (Sámuel I. könyve 21, 2)