Fondare 14115 Risultati per: Re
A felsõbbség nem arra való, hogy a jótettõl ijesszen el, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogy ne kelljen a hatalomtól tartanod? Tedd a jót és megdicsér: (Rómaiaknak írt levél 13, 3)
Mert az Isten eszköze a javadra. De ha gonoszságot mûvelsz, rettegj, mert nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze, hogy a gonosztevõt megbüntesse. (Rómaiaknak írt levél 13, 4)
Alá kell tehát magadat vetned neki, nemcsak a megtorlás miatt, hanem a lelkiismeret szerint is. (Rómaiaknak írt levél 13, 5)
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja. (Rómaiaknak írt levél 13, 8)
Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az egyben tetõzõdik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat. (Rómaiaknak írt levél 13, 9)
A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet. (Rómaiaknak írt levél 13, 10)
Ehhez tartsátok magatokat, felismerve az idõt. Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból: üdvösségünk közelebb van, mint amikor hívõk lettünk. (Rómaiaknak írt levél 13, 11)
Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. (Rómaiaknak írt levél 13, 12)
Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne evés-ivásban és részegeskedésben, ne kicsapongásban és tobzódásban, ne civakodásban és versengésben. (Rómaiaknak írt levél 13, 13)
Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi, aki meg eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszik, és õ is hálát ad az Istennek. (Rómaiaknak írt levél 14, 6)
Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. (Rómaiaknak írt levél 14, 8)
Miért ítéled el tehát testvéredet vagy miért nézed le embertársadat? Hiszen mindnyájan Isten ítélõszéke elé jutunk. (Rómaiaknak írt levél 14, 10)
