Fondare 1311 Risultati per: RAM
Velük voltak a leviták közül Semakja, Netanja, Zebadja, Azahel, Semirámot, Jehonátán, Adonija és Tobija leviták, valamint Elisama és Jehorám papok. (Krónikák II. könyve 17, 8)
De sógorságra lépett Achábbal. Néhány év múlva le is ment Achábhoz Someronba. Acháb igen sok bárányt és szarvasmarhát vágatott le neki és a kíséretében levõ népnek. Aztán rábeszélte, hogy vonuljon fel Ramot-Gileád ellen. (Krónikák II. könyve 18, 2)
Azt mondta ugyanis Acháb, Izrael királya Jehosafátnak, Júda királyának: "Kivonulsz-e velem Ramot-Gileád ellen?" Azt felelte neki: "Ahogy te, úgy én is; ahogy a te néped, úgy az én népem is. Veled leszünk a csatában." (Krónikák II. könyve 18, 3)
Ekkor Izrael királya összegyûjtötte a prófétákat, négyszáz embert, és megkérdezte tõlük: "Elmenjek-e hadakozni Ramot-Gileád ellen, vagy hagyjak fel vele?" Azt felelték neki: (Krónikák II. könyve 18, 5)
Cidkija, Kenaana fia, vasszarvakat csinált magának és azt hirdette: "Ezzel fogod leteríteni Arámot, míg teljesen meg nem semmisül." (Krónikák II. könyve 18, 10)
Hasonlóképpen jövendölt a többi próféta is. Azzal biztatták: "Vonulj csak Ramot-Gileád ellen! Szerencséd lesz, mert az Úr a király kezébe adja." (Krónikák II. könyve 18, 11)
Amikor a király elé ért, a király így szólt hozzá: "Mika, lemenjünk-e hadakozni Ramot-Gileád ellen, vagy hagyjunk fel vele?" Ezt felelte: "Menjetek csak! Sikeretek lesz, és a kezetekbe kerülnek." (Krónikák II. könyve 18, 14)
Ekkor megkérdezte az Úr: Ki tudná rászedni Achábot, Izrael királyát, hogy felvonuljon és elessék Ramot-Gileádnál? Az egyik így beszélt, a másik meg amúgy. (Krónikák II. könyve 18, 19)
Tehát Izrael királya és Jehosafát, Júda királya felvonultak Ramot-Gileád ellen. (Krónikák II. könyve 18, 28)
De Arám királya éppen azt a parancsot adta a harci szekerek vezetõinek: "Ne harcoljatok senki ellen, akár kicsi, akár nagy, hanem csak Izrael királya ellen!" (Krónikák II. könyve 18, 30)
Mivel a csata akkor még hevesebb lett, Izrael királya ott maradt állva a kocsiján az arámokkal egészen estig. Naplementekor azonban meghalt. (Krónikák II. könyve 18, 34)
Kora reggel föl is keltek, és kivonultak Tekoa pusztájába. Elindulás elõtt Jehosafát eléjük állt, és így szólt: "Hallgassatok rám, Júda és Jeruzsálem lakói! Bízzatok az Úrban, a ti Istenetekben, és akkor életben maradtok. Higgyetek prófétáinak és boldogultok." (Krónikák II. könyve 20, 20)
