Fondare 171 Risultati per: Pán

• Ezért én sem türtõztetem számat: beszélek lelkem gyötrelmében, s elpanaszoltam lelkemnek keservét. (Jób könyve 7, 11)

• Undorral tekintek saját életemre, szabadon hagyom, áradjon panaszom, gyötrõdõ lelkemet kiöntöm. (Jób könyve 10, 1)

• Ti csupán hazug képmutatók vagytok, orvosok egy szálig, akik mit sem érnek. (Jób könyve 13, 4)

• Kérlek, hallgassátok meg a panaszaim, figyeljetek ajkam pörlekedésére. (Jób könyve 13, 6)

• A hurok megfogja a sarkát, köréje meg pányva csavarodik. (Jób könyve 18, 9)

• Emberek ellen szól tán panaszom? Miért is ne volna fogytán a türelmem? (Jób könyve 21, 4)

• Panaszom még ma is keserûen hangzik, súlyosan ránehezül keze sóhajomra. (Jób könyve 23, 2)

• A városból égig hatol a félholtak szava, és a meggyötörtek lelke fölkiált, de az Isten néma marad panaszukra. (Jób könyve 24, 12)

• Az embernek akkor csupán ennyit mondott: "Az Isten félelme, lásd, ez a bölcsesség, az okosság meg: kerülni a bûnt." (Jób könyve 28, 28)

• Ha a szántóföldem panaszt emelne rám, és ha minden barázdája sírna, (Jób könyve 31, 38)

• Elfelejti, hogy egy láb széttaposhatja, vagy egy vadállat összeroppanthatja. (Jób könyve 39, 15)

• Ki merné felnyitni felsõ ruházatát, és ki hatolhat be kettõs páncéljába? (Jób könyve 41, 5)