Fondare 799 Risultati per: Nők
Ekkor Eljakim, Sebna és Joach így szóltak a fõpohárnokhoz: "Kérünk, beszélj hozzánk, szolgáidhoz arám nyelven, mert úgy is értünk. Ne júdai nyelven szólj hozzánk itt a nép füle hallatára, amely a várfalon van." (Izajás könyve 36, 11)
De a fõpohárnok azt mondta: "Azt hiszitek, azért küldött ide uram, hogy csak uratokhoz és hozzátok intézzem ezeket a szavakat? Nem, hanem inkább azokhoz az emberekhez küldött, akik ott ülnek a várfalon, és akiknek majd veletek együtt a saját ürüléküket kell enniük és a saját vizeletüket kell inniuk!" (Izajás könyve 36, 12)
Akkor a fõpohárnok felállt, és júdai nyelven hangosan odakiáltotta: "Halljátok a nagykirálynak, Asszíria királyának a szavait! (Izajás könyve 36, 13)
Aztán Hilkija fia, Eljakim udvarnagy és Sebna, az írnok, meg Aszaf fia, Joach, a jegyzõ visszatért Hiszkijához. Megszaggatták ruhájukat, és úgy jelentették neki a fõpohárnok szavait. (Izajás könyve 36, 22)
Majd elküldte Eljakim udvarnagyot, Sebna írnokot és a papok közül a véneket, akik szintén zsákruhába öltöztek, Izajás prófétához, Ámosz fiához. (Izajás könyve 37, 2)
De talán meghallja az Úr, a te Istened a fõpohárnok szavait, akit ura, az asszírok királya azért küldött ide, hogy gyalázza az élõ Istent, és talán bosszút áll az Úr, a te Istened azokért a szavakért, amelyeket hallott. Te magad meg imádkozzál a maradékért, amely még megvan." (Izajás könyve 37, 4)
A fõpohárnok visszatért, és Libnánál találta Asszíria királyát, amint épp ostromolta. Meghallotta ugyanis a fõpohárnok, hogy a király elvonult Lachisból, (Izajás könyve 37, 8)
Lakóik tehetetlenül megrémültek és megszégyenültek. Olyanok lettek, mint a mezei fû, mint a zöld pázsit, mint a háztetõk és a sivatag füve a keleti szélben. (Izajás könyve 37, 27)
Minden völgyet töltsetek fel, minden hegyet és halmot hordjatok el. Ami egyenetlen, váljék egyenessé, a hegyek ormai legyenek olyanok, akár a völgy. (Izajás könyve 40, 4)
Lám, a nemzetek olyanok elõtte, mint a vízcsepp a vödörben, csak annyit számítanak, mint porszem a mérlegen, a szigetek íme annyit érnek, mint a porszem. (Izajás könyve 40, 15)
Õ az, aki a földkerekség fölött trónol, amelynek lakói csak olyanok elõtte, mint a sáskák. Õ terítette ki, mint valami leplet, az eget, s kifeszítette, mint a lakósátrat. (Izajás könyve 40, 22)
Én mondtam elõször Sionnak: "Lám, itt vannak!" Én küldtem Jeruzsálemnek örömhírt hozó hírnököt. (Izajás könyve 41, 27)