Fondare 4024 Risultati per: Mer
Útra kell kelnünk és Bételbe mennünk, hogy ott oltárt építsünk Istennek, aki szükség idején meghallgatott és velem volt utamon, amerre jártam." (Teremtés könyve 35, 3)
Ruben még azt mondta nekik: "Ne ontsatok vért, dobjátok be a ciszternába, ott a pusztában, de kezeteket ne emeljétek rá." (Ezt mondta), mert ki akarta menteni kezükbõl és vissza akarta küldeni apjához. (Teremtés könyve 37, 22)
De amikor a gyomrukba értek, nem látszott, hogy a gyomrukba jutottak, mert alakjuk éppen olyan csúnya volt, mint azelõtt. Erre fölébredtem. (Teremtés könyve 41, 21)
Az éhínség következtében, ami bekövetkezik, semmit sem látnak majd az országban a bõségtõl, mert az nagyon nyomasztó lesz. (Teremtés könyve 41, 31)
József tehát felhalmozta a gabonát, mint a tenger fövényét, olyan tömegben, hogy le is mondott a megmérésérõl. Nem is lehetett megmérni. (Teremtés könyve 41, 49)
József az elsõszülöttet Manasszénak nevezte, mert - úgymond - "Isten elfeledtette velem minden nyomorúságomat és atyám egész házát." (Teremtés könyve 41, 51)
Benjamint azonban, József öccsét, Jákob nem küldte el bátyjaival, mert - úgymond - valami szerencsétlenség érhetné. (Teremtés könyve 42, 4)
József meglátta testvéreit, fölismerte õket, de úgy viselkedett velük, mint az idegenekkel, keményen rájuk szólt és megkérdezte: "Honnét jöttök?" "Kánaán földjérõl - felelték -, hogy gabonát vásároljunk." (Teremtés könyve 42, 7)
József fölismerte testvéreit, de azok nem ismerték meg õt. (Teremtés könyve 42, 8)
De õ csak ezt hajtogatta: "A fiam nem mehet le veletek. Testvére meghalt, õ egyedül maradt. Ha valami szerencsétlenség éri az úton, amerre mentek, õsz fejemet a sírba viszi a gond." (Teremtés könyve 42, 38)
Erre József elsietett, mert testvérének láttára mélyen megrendült lelkében, és ki kellett sírnia magát. Bement a belsõ szobába és ott kisírta magát. (Teremtés könyve 43, 30)
József így szólt testvéreihez: "József vagyok! Él-e még atyám?" De testvérei nem tudtak felelni neki, annyira meglepõdtek, ahogy ráismertek. (Teremtés könyve 45, 3)