Fondare 13920 Risultati per: Meg

• Isten megáldotta õket, Isten szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog." (Teremtés könyve 1, 28)

• Isten a hetedik napon befejezte mûvét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. (Teremtés könyve 2, 2)

• Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtõ munkája után. (Teremtés könyve 2, 3)

• Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt. Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, (Teremtés könyve 2, 4)

• még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nõtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esõt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet mûvelje. (Teremtés könyve 2, 5)

• Egyszer pára szállt fel a földrõl és megáztatta a föld egész felszínét. (Teremtés könyve 2, 6)

• Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élõlénnyé. (Teremtés könyve 2, 7)

• És az Úristen a földbõl mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. (Teremtés könyve 2, 9)

• Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkõ is. (Teremtés könyve 2, 12)

• De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz." (Teremtés könyve 2, 17)

• Az Úristen megteremtette még a földbõl a mezõ minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette õket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. (Teremtés könyve 2, 19)

• Azután az Úristen az emberbõl kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. (Teremtés könyve 2, 22)