Fondare 30 Risultati per: Mardokeus
(1a) Achasvéros nagykirály uralkodásának 2. évében, Niszan hónap elsõ napján álmot látott Mardokeus, Jairnak a fia, (aki) Simi fia volt, az meg Kis fia. Benjamin törzsébõl származott, (1b) Szuzában lakó zsidó ember volt, egy tekintélyes férfi, aki a királyi udvarban teljesített szolgálatot. (1c) Azok közé az elhurcoltak közé tartozott, akiket Babilon királya, Nebukadnezár vitt fogságba Jechonjával, Júdea királyával egyetemben. (1d) Ez volt az álma: kiáltozás és lárma, mennydörgés és földrengés, nagy felfordulás az egész földön. (1e) Egyszer csak elõkerült két hatalmas sárkány, s mind a kettõ készen állt a támadásra. Rettenetesen üvöltöttek. (1f) Ordításuk arra indította a népeket, hogy harcoljanak az igaz nép ellen. (1g) A sötétség és a homály napja volt! Szorongás és aggódás, félelem és nagy rettegés volt a földön. (1h) Az igazak egész népe rettegett a rá váró veszedelemtõl, várta pusztulását és hívta az Istent. (1i) Könyörgésükre egy kis forrás bõvízû, nagy folyóvá dagadt. (1k) Fényesség támadt, felvirradt a nap, s a megalázottak fölemelkedtek és eltiporták a hatalmasokat. (1l) Mardokeus az álom után fölébredt, s azon gondolkodott, hogy mi lehet Isten szándéka. Minden figyelmét arra fordította - késõ éjszakáig -, hogy behatoljon értelmébe. (1m) Mardokeusnak az udvarban volt a szállása a király két eunuchjával, Bigtannal és Teressel, akik a palota õrei voltak. (1n) Hallotta beszélgetésüket, kifürkészte tervüket és megtudta: arra készülnek, hogy kezet vessenek Achasvéros királyra. Jelentette a dolgot a királynak. (1o) A király kérdõre vonta a két eunuchot, s amikor beismerték, halállal büntette õket. (1p) A király följegyeztette a történeteket az események könyvébe, de Mardokeus is írásba foglalta az eseményt. (1q) Aztán a király megajándékozta Mardokeust, és megbízta, hogy teljesítsen szolgálatot a palotában. (1r) Ámán azonban, az agagita Hamdatának a fia, aki kedves embere volt a királynak, a király két eunuchja miatt a vesztére tört Mardokeusnak. (Eszter könyve 1, 0)
Gyámapja volt Hadasszának - más néven Eszternek -, aki a nagybátyjának volt a lánya, s aki apját is, anyját is elvesztette. Szép termete volt és bájos arca. Szülei halála után Mardokeus lányává fogadta. (Eszter könyve 2, 7)
Mivel Mardokeus megtiltotta neki, Eszter nem árulta el sem népét, sem származását. (Eszter könyve 2, 10)
Mardokeus mindennap ott járt-kelt az asszonyok házának udvara elõtt, hogy hírt halljon Eszterrõl: jól van-e, s mi történik vele. (Eszter könyve 2, 11)
Amikor elérkezett az ideje és rákerült a sor, hogy Eszter, Abichajilnak, Mardokeus nagybátyjának a lánya, akit Mardokeus lányává fogadott, bemenjen a királyhoz, nem kért semmi mást, csak amit Hege, a király eunuchja ajánlott neki. (Eszter könyve 2, 15)
Eszter nem fedte föl származását, sem népét, aszerint, amint Mardokeus meghagyta neki. Eszter ugyanúgy követte Mardokeus utasításait, mint abban az idõben, amikor még a gyámja volt. (Eszter könyve 2, 20)
Mardokeus azokban a napokban a királyi kapunál ült, s értesült róla, hogy két királyi eunuch, Bigtan és Teres, a palota õrei haragjukban összeesküdtek, hogy kezet emelnek a királyra. (Eszter könyve 2, 21)
Amikor Mardokeus megtudta a dolgot, jelentette Eszter királynénak. Eszter meg Mardokeus nevében beszélt a királlyal. (Eszter könyve 2, 22)
A király szolgái, akik a kapunál voltak, mind térdet hajtottak és leborultak elõtte, mert így parancsolta a király. Mardokeus azonban nem hajtott térdet és nem borult le. (Eszter könyve 3, 2)
De hiába ismételték neki napról napra, nem hallgatott rájuk. Ekkor jelentették Ámánnak, s kíváncsiak voltak, vajon Mardokeus továbbra is úgy viselkedik-e, megmondta ugyanis nekik, hogy zsidó. (Eszter könyve 3, 4)
Amikor Ámán tapasztalta, hogy Mardokeus nem hajt térdet és nem borul le elõtte, fellángolt benne a harag. (Eszter könyve 3, 5)
Miután tájékoztatták Mardokeus származásáról, kevésnek látszott szemében, hogy csak Mardokeusra emeljen kezet, s azon gondolkozott: Mardokeussal együtt mind kiirtja a zsidókat Achasvéros király egész birodalmában. (Eszter könyve 3, 6)