Fondare 5954 Risultati per: Kor
Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. (Teremtés könyve 1, 1)
Akkor megint szólt Isten: "Teremjen a föld zöldellõ növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtõ gyümölcsöt teremnek a földön." Úgy is lett. (Teremtés könyve 1, 11)
Akkor megint szólt Isten: "Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. (Teremtés könyve 1, 14)
Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt. Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, (Teremtés könyve 2, 4)
Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élõlénnyé. (Teremtés könyve 2, 7)
Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. (Teremtés könyve 2, 21)
Amikor az embert elûzte, az Éden kertjébõl keletre odaállította a kerubokat és a fenyegetõ tüzes kardot, hogy õrizzék az élet fájához vezetõ utat. (Teremtés könyve 3, 24)
Kain közben így szólt testvéréhez, Ábelhez: "Menjünk a mezõre!" Amikor pedig a mezõn voltak, Kain rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte. (Teremtés könyve 4, 8)
Ekkor az Úr megkérdezte Kaint: "Hol van a testvéred, Ábel?" Õ így válaszolt: "Nem tudom; talán õrzõje vagyok testvéremnek?" (Teremtés könyve 4, 9)
Ez Ádám utódainak könyve: Amikor Isten Ádámot teremtette, Istenhez hasonlónak alkotta. (Teremtés könyve 5, 1)
Amikor Ádám 130 esztendõs volt, magához hasonló, saját képmása szerinti fiút nemzett, akit Szetnek hívott. (Teremtés könyve 5, 3)
Ádám egész életkora 930 esztendõt tett ki, akkor halt meg. (Teremtés könyve 5, 5)
