Fondare 35 Risultati per: Kirját-Jearim
A határ itt megtörik, és a nyugati oldalon délre fordul annál a hegynél, amely délen Bet-Horonnal szemközt emelkedik, hogy Kirjat-Baalnál, vagyis Júda fiainak egyik városánál, Kirjat-Jearimnál érjen véget. Ez volt a nyugati oldal. (Józsue könyve 18, 14)
A következõ volt a déli oldal: Kirjat-Jearim szélétõl a határ Gazon felé húzódott, továbbhaladt Neftoach vízforrásáig, (Józsue könyve 18, 15)
Cela-ha-Elef, Jeruzsálem, Gibea és Kirjat: 14 város helységeikkel együtt. Ez lett Benjamin fiainak örökrésze, nemzetségeik szerint. (Józsue könyve 18, 28)
Erre a célra szentelték tehát Galileában Naftali hegyén Kedest, Efraim hegyén Szichemet, Júda hegyén Kirjat-Arbát, azaz Hebront. (Józsue könyve 20, 7)
Nekik adták Kirjat-Arbát, az anakiták fõvárosát, azaz Hebront Júda hegyén, a körülötte elterülõ legelõvel együtt. (Józsue könyve 21, 11)
Majd felvonult Júda a Hebronban lakó kánaániak ellen - Hebront azelõtt Kirját-Arbának hívták -, s legyõzte Sesájt, Achimánt és Talmájt. (Bírák könyve 1, 10)
Innen Debir lakói ellen vonult - Debirnek egykor Kirját-Széfer volt a neve. (Bírák könyve 1, 11)
Akkor Káleb így szólt: "Aki legyõzi és beveszi Kirját-Széfert, annak feleségül adom a lányomat, Achszát." (Bírák könyve 1, 12)
Fölvonultak, és a júdai Kirjat-Jearimban ütöttek tábort. Ezért a mai napig is Dán táborának nevezik ezt a helyet - nyugatra van Kirjat-Jearimtól. (Bírák könyve 18, 12)
Hírvivõket küldtek hát Kirjat-Jearim lakóihoz és megüzenték: "A filiszteusok visszahozták az Úr ládáját. Gyertek és vigyétek el!" (Sámuel I. könyve 6, 21)
Kirjat-Jearim lakói tehát elmentek és elvitték az Úr ládáját. Abinadab házába vitték, a dombra. Aztán fiát, Eleazárt fölszentelték az Úr ládájának õrévé. (Sámuel I. könyve 7, 1)
Attól a naptól, hogy a láda Kirjat-Jearimba került, nagy idõ telt el: húsz esztendõ, s Izrael egész háza az Úr után sóhajtozott. (Sámuel I. könyve 7, 2)