Fondare 427 Risultati per: Királya

  • De tudom, hogy Egyiptom királya nem enged el benneteket, hacsak kemény kéz nem kényszeríti. (Kivonulás könyve 3, 19)

  • Egyiptom királya így felelt: "Miért akarjátok ti, Mózes és Áron, a népet elvonni a munkától? Menjetek ti is dolgozni!" (Kivonulás könyve 5, 4)

  • Amikor a kánaáni Arad királya, aki a déli országrészen lakott, megtudta, hogy Izrael az Atarim felõli úton odaért, megtámadta Izraelt, s néhányukat foglyul ejtette. (Számok könyve 21, 1)

  • Hesbon volt ugyanis az amoriták királyának, Szichonnak a székhelye. Õ Moáb elsõ királya ellen hadat viselt, s egész országát hatalmába ejtette egészen az Arnonig. (Számok könyve 21, 26)

  • Jaj neked, Moáb! Kamosnak népe, elvesztél! Menekülésre késztette fiait, fogságba vetette lányait Szichon, az amoriták királya. (Számok könyve 21, 29)

  • Majd megfordultak és Básán felé tartottak. Ám Básán királya, Og, egész népével kivonult ellenük, hogy Edreinél harcba szálljon velük. (Számok könyve 21, 33)

  • ezért Moáb így szólt Midián véneihez: "Ez a sokadalom úgy letarolt körülöttünk mindent, ahogy a csorda lelegeli a füvet a réten." Akkortájt Cippor fia, Balak volt Moáb királya. (Számok könyve 22, 4)

  • Bileám azt felelte Istennek: "Cippor fia, Balak, a moábiták királya üzente: (Számok könyve 22, 10)

  • Erre elkezdte beszédét e szavakkal: "Balak elhozatott Aramból, Moáb királya Kelet hegyei közül. Rajta! Átkozd meg kedvemért Jákobot! Rajta! Vond Izraelre az (Isten) haragját! (Számok könyve 23, 7)

  • A kánaáni azonban, Arad királya, aki Kánaán országának déli részén székelt, tudomást szerzett Izrael fiainak elõnyomulásáról. (Számok könyve 33, 40)

  • Szichon azonban, Hesbon királya megtagadta az átvonulást, mert az Úr, a te Istened konokká tette és megkeményítette a szívét, hogy hatalmadba adja, ahogy történt. (Második Törvénykönyv 2, 30)

  • Aztán útnak indultunk Básán irányában. Akkor Básán királya, Og kivonult Edreihez, hogy fölvegye velünk a harcot, egész hadinépével. (Második Törvénykönyv 3, 1)


“As almas não são oferecidas como dom; compram-se. Vós ignorais quanto custaram a Jesus. É sempre com a mesma moeda que é preciso pagá-las”. São Padre Pio de Pietrelcina