Fondare 2111 Risultati per: Izrael Népe
Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi közületek az Úr, Izrael Istene elõtt. (Kivonulás könyve 34, 23)
Amikor Áron és Izrael fiai látták, hogy Mózes arcának bõre ragyog, féltek a közelébe menni. (Kivonulás könyve 34, 30)
Valahányszor Mózes az Úr elé lépett, hogy vele beszéljen, levette a leplet mindaddig, amíg ki nem jött. Amikor kijött, közölte Izrael fiaival mindazt, amit Isten mondott neki. (Kivonulás könyve 34, 34)
Izrael fiai pedig látták, hogy Mózes arca sugárzik. De Mózes újra befödte arcát, amíg csak ismét be nem ment, hogy az Úrral beszéljen. (Kivonulás könyve 34, 35)
Mózes összegyûjtötte Izrael fiainak egész közösségét, és így szólt hozzájuk: "Az Úr meghagyta, hogy ezt tegyük: (Kivonulás könyve 35, 1)
Mózes még így beszélt Izrael közösségéhez: "Az Úr ezt parancsolja: (Kivonulás könyve 35, 4)
Akkor Izrael fiainak egész közössége hazament Mózestõl. (Kivonulás könyve 35, 20)
Minden férfi és nõ, akit a szíve arra indított, hogy segítsen megvalósítani, amit az Úr Mózes által parancsolt, hozzájárult valamivel. Izrael fiai úgy adták ezt, mint önkéntes adományt az Úrnak. (Kivonulás könyve 35, 29)
Mózes így szólt Izrael fiaihoz: "Nézzétek, az Úr név szerint kiválasztotta Becaleelt, Uri fiát, Hur unokáját Júda törzsébõl, (Kivonulás könyve 35, 30)
Átvették Mózestõl a fogadalmi ajándékokat, amelyeket Izrael fiai a szentély elkészítésének munkájához felajánlottak. Sõt, reggelenként még újabb önkéntes adományokat is hoztak. (Kivonulás könyve 36, 3)
Kicsiszolták a karneolköveket és aranyfoglalatba tették. Ezekbe pecsétmetszõ írással Izrael fiainak a nevei voltak bevésve. (Kivonulás könyve 39, 6)
Mint Izrael fiaira emlékeztetõ köveket rakta rá õket az efod vállpántjára, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta. (Kivonulás könyve 39, 7)