Fondare 1061 Risultati per: Idő
attól az idõtõl kezdve, hogy bírákat rendeltem népem, Izrael fölé. Megszabadítom minden ellenségétõl. Az Úr naggyá tesz, s házat épít neked az Úr. (Sámuel II. könyve 7, 11)
[Az házat épít nevemnek, én meg minden idõkre megszilárdítom királyi trónját.] (Sámuel II. könyve 7, 13)
S ez még mind kevés volt a szemedben, ó Uram, Istenem, mert még ígéreteket is tettél szolgád házának a távoli idõkre... ó Uram, Istenem. (Sámuel II. könyve 7, 19)
Váltsd hát valóra ígéreted, amelyet szolgádnak és házának tettél, ó Uram, Istenem, minden idõkre, és tégy úgy, amint mondtad. (Sámuel II. könyve 7, 25)
Egy évre rá, abban az idõben, amikor a királyok hadba szoktak szállni, Dávid elküldte Joábot és vele a testõrségét, és egész Izraelt. Lemészárolták az ammonitákat, és megostromolták Rabbát. Maga Dávid Jeruzsálemben maradt. (Sámuel II. könyve 11, 1)
Joáb a csata egész lefolyásáról tudósította Dávidot. (Sámuel II. könyve 11, 18)
Maga Absalom azonban elmenekült és Ammihud fiához, Gesur királyához, Talmaihoz ment. A király egész idõ alatt gyászolta fiát. (Sámuel II. könyve 13, 37)
De a király így válaszolt: "Mit akartok tõlem, Ceruja fia? Hagyjátok, hadd átkozódjék. Ha az Úr meghagyta neki: Átkozd meg Dávidot, akkor ki kérheti számon: miért teszel ilyet?" (Sámuel II. könyve 16, 10)
Joáb azt mondta rá: "Eh mit! Miért is töltöm tovább az idõt veled?" Ezzel kezébe fogott három lándzsát, és Absalom mellébe döfte õket. Mivel azonban még élve lógott a tölgyfán, (Sámuel II. könyve 18, 14)
Barzilláj nagyon idõs ember volt, nyolcvanesztendõs. Ellátta a királyt élelemmel, amíg Machanajimban tartózkodott, mivel jómódú ember volt. (Sámuel II. könyve 19, 33)
Amaza elment, hogy összehívja a júdeaiakat. De tovább maradt a Dávid által megszabott idõnél. (Sámuel II. könyve 20, 5)
Nem így áll a dolog! Hanem egy Efraim hegyére való, Seba nevû ember, Bichrinek a fia fölemelte a kezét a király, Dávid ellen. Szolgáltassátok ki, õt egyedül, akkor elvonulok a város alól." Az asszony ezt felelte Joábnak: "A falon át kidobjuk neked a fejét!" (Sámuel II. könyve 20, 21)
