Fondare 6746 Risultati per: Hogy
Hívjátok össze az íjászokat Babilon ellen! Mindnyájan, akik kifeszítitek az íjat, vegyétek körül, és ne hagyjátok, hogy elmeneküljön. Fizessetek meg neki, úgy, amint megérdemli; bánjatok vele úgy, ahogy õ bánt másokkal. Fizessetek meg neki, amiért arcátlanul viselkedett az Úrral, Izrael Szentjével szemben. (Jeremiás könyve 50, 29)
Kardot jósaira, hogy eszüket veszítsék, kardot harcosaira, hogy reszkessenek! (Jeremiás könyve 50, 36)
Kardot a benne lakó népekre, hogy asszonyokhoz váljanak hasonlóvá! Kardot a kincseire, hogy zsákmányul essenek! (Jeremiás könyve 50, 37)
Nézzétek, hogy tör elõ az oroszlán a Jordán sûrûjébõl az örökzöld legelõre. Így ûzöm el õket hirtelenül, s a választottamat rendelem föléje. Mert ki mérhetõ hozzám? Ki vonhatna felelõsségre? És melyik pásztor állhat meg a színem elõtt? (Jeremiás könyve 50, 44)
és gabonaszórókat küldök Babilonba, hogy szélnek szórják, és országát megtisztítsák. Igen, mindenfelõl ellene fordulnak majd nyomorúsága napján. (Jeremiás könyve 51, 2)
Hegyezzétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket! Az Úr felbujtotta a médek királyának lelkét, mert azt határozta Babilonról, hogy elpusztítja; az Úr bosszúja ez; bosszúállás a templomáért. (Jeremiás könyve 51, 11)
Akkor megrendül a föld és megremeg, mert teljesedésbe megy az Úrnak Babilon elleni terve, hogy lakatlan pusztasággá változtassa Babilon földjét. (Jeremiás könyve 51, 29)
Futár futárt és hírnök hírnököt ér, hogy jelentsék Babilon királyának: Minden oldalról körülvették városát, (Jeremiás könyve 51, 31)
Ezért ezt mondja az Úr: Nézd, magam vettem kezembe ügyedet, hogy biztosítsalak: bosszút állok érted. Kiszárítom folyamát és elapasztom forrásait. (Jeremiás könyve 51, 36)
Hogy szégyenkeztünk, amikor hallottuk a gyalázatot! Arcunkat szégyenpír borította. Mert idegenek léptek be az Úr templomának szentélyébe. (Jeremiás könyve 51, 51)
Majd ezt mondd: "Uram, te magad nyilatkoztál úgy, hogy ez a hely elpusztul és hogy senki nem lakik többé benne, sem ember, sem állat, hanem pusztasággá lesz mindörökre." (Jeremiás könyve 51, 62)
A negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján, amikor az éhínség már úgy elhatalmasodott a városban, hogy kenyere sem volt a népnek, (Jeremiás könyve 52, 6)
