Fondare 3575 Risultati per: Hal
Dávid nagyon megharagudott az emberre, és azt mondta Nátánnak: "Amint igaz, hogy az Úr él: az az ember, aki ilyet tesz, az a halál fia. (Sámuel II. könyve 12, 5)
Ezt mondta az Úr: Nos, a saját házadból hozok rád romlást. Elveszem a szemed láttára asszonyaidat és odaadom õket más valakinek, hogy napvilágnál asszonyaiddal háljon. (Sámuel II. könyve 12, 11)
Erre Dávid így szólt Nátánhoz: "Vétkeztem az Úr ellen!" Nátán ezt válaszolta Dávidnak: "Így az Úr is megbocsátja bûnödet, s nem halsz meg. (Sámuel II. könyve 12, 13)
De mert ezzel a tetteddel káromoltad az Urat, a fiú, aki született neked, meghal." (Sámuel II. könyve 12, 14)
A hetedik nap a gyermek meghalt. Dávid udvari emberei nem merték neki jelenteni, hogy a gyerek meghalt. Azt mondták magukban: "Már akkor sem hallgatott ránk, amikor még élt a gyerek, s a lelkére beszéltünk. Hát hogy mondhatnánk akkor meg neki: A fiú halott? Még kárt tenne magában!" (Sámuel II. könyve 12, 18)
De Dávid észrevette, hogy udvari emberei suttogtak egymás közt. Ebbõl megértette, hogy a gyerek meghalt. Ezért Dávid megkérdezte udvari embereitõl: "Meghalt a gyerek?" "Meg!" - felelték. (Sámuel II. könyve 12, 19)
Erre udvari emberei így szóltak hozzá: "Mit csinálsz? Amikor még élt a gyerek, böjtöltél és siránkoztál. Most meg, hogy a gyerek meghalt, fölkelsz és ételt veszel magadhoz." (Sámuel II. könyve 12, 21)
De most, hogy meghalt, minek böjtöljek tovább? Hát visszahozhatom? Én utána megyek, de õ nem tér hozzám vissza." (Sámuel II. könyve 12, 23)
Dávid Batsebát is vigasztalta. Elment hozzá és együtt hált vele. (Batseba) fogant és fiút szült. A Salamon nevet adta neki. Az Úr kedvét találta benne, (Sámuel II. könyve 12, 24)
De nem hallgatott szavára, erõszakot követett el rajta, meggyalázta, együtt hált vele. (Sámuel II. könyve 13, 14)
De õ így felelt neki: "Nem, bátyám! Ha most elkergetsz, még nagyobb igazságtalanságot követsz el ellenem, mint amilyet már elkövettél." Csakhogy nem hallgatott rá, (Sámuel II. könyve 13, 16)
Bátyja, Absalom így szólt hozzá: "Bátyád, Amnon volt együtt veled? Akkor hallgass, húgom, hiszen a bátyád. Ne vedd szívedre a dolgot!" Így Támár magányosan élt bátyja, Absalom házában. (Sámuel II. könyve 13, 20)
