Fondare 3575 Risultati per: Hal

• Leleplezi, amit elrejt a sötétség, s napvilágra hozza a halál árnyékait. (Jób könyve 12, 22)

• Nézzétek, szememmel ezt én mind láttam, fülemmel hallottam és jól megjegyeztem. (Jób könyve 13, 1)

• De ha legalább hallgatni tudnátok, hogyha hallgatnátok, bölcsebbek volnátok. (Jób könyve 13, 5)

• Kérlek, hallgassátok meg a panaszaim, figyeljetek ajkam pörlekedésére. (Jób könyve 13, 6)

• Ki az, aki velem perbe akar szállni? Kész vagyok hallgatni, akár meg is halni. (Jób könyve 13, 19)

• És ha a gyökere elvénül a földben, és maga a törzs is elhal a talajban, (Jób könyve 14, 8)

• De a férfi meghal és földre dõl. Elpusztul az ember. S mi lesz a sorsa? (Jób könyve 14, 10)

• Ha meghalna az ember, de föléledne újra, szolgálati idõm szívesen tölteném, míg nem jön valaki, aki fölváltana. (Jób könyve 14, 14)

• Végleg földre vered, ott leli halálát, arcát elmásítod, aztán elbocsátod. (Jób könyve 14, 20)

• Te születtél talán az elsõ embernek, s már a halmok elõtt a világra jöttél? (Jób könyve 15, 7)

• Elbeszélem neked, te meg hallgass rám, amit szemem látott, azt mondom el neked, (Jób könyve 15, 17)

• Ijesztõ hangokat hallanak fülei, pusztulás támadhat rá még békében is. (Jób könyve 15, 21)