Mosaico decorativo

Fondare 5961 Risultati per: Fel

  • Mindent, amit Sámuel, a látóember, Saul, Kis fia, Ábner, Ner fia és Joáb, Ceruja fia felajánlott, és általában minden adomány Selomitnak és testvéreinek õrizetére volt bízva. (Krónikák I. könyve 26, 28)

  • A hebroniták közül Hasabjahut és testvéreit - ezerhétszáz vitéz férfit - arra rendeltek, hogy a Jordántól nyugatra az Úr minden ügyében és a király szolgálatában Izraelre felügyeljenek. (Krónikák I. könyve 26, 30)

  • Dávid király kinevezett kétezerhétszáz bátor férfit - Jerija testvérei közül valókat és családfõket - a rubeniták, a gáditák és Manassze fél törzse fölé felügyelõnek a vallás és a király dolgaiban. (Krónikák I. könyve 26, 32)

  • Joel, Pedajahu fia Manassze fél törzsének; (Krónikák I. könyve 27, 20)

  • Jidd, Zecharjahu fia Manassze gileádi fél törzsének; Jahaziel, Ábner fia a benjaminitáknak; (Krónikák I. könyve 27, 21)

  • Dávid nem számláltatta össze a húsz éven felülieket, mivel az Úr azt mondta, hogy megsokasítja Izrael fiait, mint az ég csillagait. (Krónikák I. könyve 27, 23)

  • A királyi kincstár felügyelõje Azmavet, Abdiel fia volt. A földeken, a városokban, a falvakban és a tornyokban levõ készleteké pedig Jehonatan, Uzijahu fia. (Krónikák I. könyve 27, 25)

  • A szõlõk felügyelõje a rámai Simi, a borkészleteké a sefámi Zabdi, (Krónikák I. könyve 27, 27)

  • Achitofel a király tanácsadója volt, az archita Husáj pedig a király barátja. (Krónikák I. könyve 27, 33)

  • Achitofelt Jehojada, Benajahu fia és Ebjatár követték. Joáb a király seregének fõvezére volt. (Krónikák I. könyve 27, 34)

  • Dávid felállt, és ezt mondta: "Hallgassatok meg, testvéreim és népem. Én magam akartam állandó hajlékot építeni az Úr szövetsége ládájának, Istenünk zsámolyának. Az építkezést már elõkészítettem, (Krónikák I. könyve 28, 2)

  • Ezután Dávid átadta fiának, Salamonnak az elõcsarnokoknak, az épületeknek, a kincstárnak, a felsõ termeknek, a belsõ termeknek és az engesztelõteremnek a tervét: (Krónikák I. könyve 28, 11)


"Amar significa dar aos outros – especialmente a quem precisa e a quem sofre – o que de melhor temos em nós mesmos." São Padre Pio de Pietrelcina