Fondare 2230 Risultati per: Fa
Jehosafát, Júda királya, harmincöt esztendõs volt, amikor trónra lépett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának, aki Silchi leánya volt, Azuba volt a neve. (Krónikák II. könyve 20, 31)
Jehosafát egyéb dolgai az elsõktõl az utolsókig mind meg vannak írva Jehunak, Hanani fiának a beszédei között, amelyek be vannak iktatva Izrael királyainak könyvébe. (Krónikák II. könyve 20, 34)
Ezután Jehosafát szövetségre lépett Achazjával, Izrael királyával, s az gonoszságba vitte. (Krónikák II. könyve 20, 35)
De Eliezer, a maresai Dodajahu fia így jövendölt Jehosafát ellen: "Mivel szövetségre léptél Achazjával, az Úr szétzúzza mûvedet." Hajói össze is törtek, és így nem mehettek el Tarsisba. (Krónikák II. könyve 20, 37)
Amikor aztán Jehosafát megtért atyáihoz, Dávid városában temették el, atyái mellé. A fia, Jorám lett helyette a király. (Krónikák II. könyve 21, 1)
A testvérei, vagyis Jehosafát fiai Azarja, Jechiel, Zekarjahu, Azarjahu, Michael és Sefatjahu voltak. Mindezek Jehosafátnak, Júda királyának voltak a fiai. (Krónikák II. könyve 21, 2)
Ekkor egy írás érkezett hozzá Illés prófétától, ezzel a tartalommal: "Ezt üzeni az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Mivel nem jártál atyádnak, Jehosafátnak útjain és Azának, Júda királyának útjain, (Krónikák II. könyve 21, 12)
Achaszját is kerestette. El is fogták, bár elrejtõzött Someronban. Aztán Jehu elé vitték és megölték. De azért eltemették, mert azt mondták: Jehosafát fia volt és az teljes szívébõl kereste az Urat. Azután nem volt senki se Achaszja családjából, akinek ereje lett volna az uralkodáshoz. (Krónikák II. könyve 22, 9)
A hetedik esztendõben Jehojada elég erõsnek érezte magát. Maga mellé vette a százas csoportok vezetõit: Azarjahut, Jerochám fiát, Jismaelt, Jehochanán fiát, Azarjahut, Obed fiát, Maazejahut, Adajahu fiát, meg Elisafátot, Zikri fiát, és szövetséget kötött velük. (Krónikák II. könyve 23, 1)
Ezt a király és Jehojada átadták a munkálatok vezetõinek, akik az Úr templomának felújítását irányították. Azok kõfaragókat és egyéb mesterembereket fogadtak, hogy megújítsák az Úr templomát, azonkívül vas- és bronzmûveseket, hogy kijavítsák az Úr templomát. (Krónikák II. könyve 24, 12)
Erre õk elhagyták az Úrnak, atyáik Istenének templomát, bálványoknak és faragott képeknek szolgáltak. E bûneik miatt harag sújtotta Júdát és Jeruzsálemet. (Krónikák II. könyve 24, 18)
Amacja, Júda királya tanácsot tartott, majd követséget küldött Joáshoz, Jehu fiának, Jehoachásznak a fiához, Izrael királyához ezzel az üzenettel: "Nosza, nézzünk egymással farkasszemet!" (Krónikák II. könyve 25, 17)
