Fondare 2230 Risultati per: Fa
Boldog az az ember, aki nem vétkezik szóval, és akit bûne miatt nem kínoz fájdalom. (Sirák fia könyve 14, 1)
Mint a levélrügy a zöldülõ fán: az egyik elhervad, a másik fejlõdik, ilyen a húsból s vérbõl való népség: amikor az egyik meghal, születik a másik. (Sirák fia könyve 14, 18)
s megtelepszik a háza közelében, a falához kötözi sátrának cövekét, (Sirák fia könyve 14, 24)
egyszer s mindenkorra elrendezte õket, a kezdet kezdetétõl a távoli jövõig. Nem nélkülöznek és nem is fáradnak el, nem lanyhulnak el mûködésük közben. (Sirák fia könyve 16, 27)
A bolond mit sem ád, csak fájdalmat okoz, az irigy ember, ha ad, könnyet is fakaszt. (Sirák fia könyve 18, 18)
Az épület falába illesztett gerendák nem válnak szét a megrázkódtatástól. Épp ilyen szilárdan áll a megfontolt szív, sohasem csügged el. (Sirák fia könyve 22, 16)
A bölcs megfontoltságra támaszkodó szív olyan, mint jó falon a homokvakolat. (Sirák fia könyve 22, 17)
A falon csupaszon heverõ kavicsok nem tudnak, ha szél van, megmaradni. A szív sem szállhat szembe a rémekkel, ha a balgának töprengése nyomja. (Sirák fia könyve 22, 18)
Könnyet fakaszt, aki megböki a szemet, aki a szívbe döf, az fájdalmat okoz. (Sirák fia könyve 22, 19)
A szenvedélyes vágy ég, mint a lángoló tûz, s nem alszik ki, amíg el nem emésztõdik. Az ember, aki saját testével vétkezik, nem szûnik meg, míg a tûz le nem ég. Az erkölcstelennek minden falat édes, nem hagy fel a bûnnel, amíg csak meg nem hal. (Sirák fia könyve 23, 17)
A férfi, aki vétkezik ágyában, azt gondolja magában: "Ugyan ki lát engem? Betakar a sötét, elrejtenek a falak, senki sem lát engem, miért félnék hát vétkezni? A Magasságbeli nem ügyel vétkemre." (Sirák fia könyve 23, 18)
Magasra nõttem, mint Engedi pálmája, mint a jerikói rózsaültetvények. Mint a pompás olajfa a síkságon, mint a vízmelléki platán, úgy nõttem fel. (Sirák fia könyve 24, 14)