Fondare 9275 Risultati per: Egy
akkor az illetõ férfi vezesse feleségét a pap elé, s egyszersmind áldozati adományt is vigyen magával, egy tized efa árpalisztet. Ne öntsön rá olajat, tömjént se tegyen hozzá. Mert hisz a féltékenység miatt bemutatott ételáldozat emlékeztetõ ételáldozat, amelynek emlékezetbe kell idéznie a bûnt. (Számok könyve 5, 15)
A pap merítsen élõ vizet egy cserépedénybe, s a hajlék padozatának porából is vegyen egy keveset a pap, és tegye a vízbe. (Számok könyve 5, 17)
Most a pap vegye ki az esküt, így beszélve az asszonyhoz: Ha senki nem hált veled, s nem váltál férjedhez magadat beszennyezve hûtlenné, a keserû sírásnak ez az átokhozó vize nem lesz büntetésedre. (Számok könyve 5, 19)
ekkor a pap eskesse meg az asszonyt átok terhe alatt, s közben így szóljon az asszonyhoz: Az Úr tegyen eskü és átok tárgyává néped körében, sorvassza el az Úr csípõdet, méhed dagadjon meg, s (Számok könyve 5, 21)
ez az átokhozó víz hatoljon be beleidbe, hogy méhed megdagadjon és csípõd elsorvadjon. Az asszonynak közben ezt kell mondogatnia: Úgy legyen, az történjen! (Számok könyve 5, 22)
Ekkor a pap írja fel ezeket az átkokat egy lapra, és mossa bele a keserves sírás vizébe. (Számok könyve 5, 23)
Azután a pap vegye ki az asszony kezébõl a féltékenység miatti ételáldozatot, majd lengesse meg az ételáldozatot az Úr elõtt, és vigye az oltárra. (Számok könyve 5, 25)
Az étel- áldozatból a pap most vegyen el egy maroknyit - mintegy annak illatos részeként -, és égesse el az oltáron. (Számok könyve 5, 26)
Ez a törvény féltékenység esetében: ha egy asszony vétkezik férje ellen és beszennyezi magát, (Számok könyve 5, 29)
vagy ha egy férfit hatalmába ejt a féltékenység szelleme, s féltékennyé válik feleségére, állítsa feleségét az Úr elé, és a pap alkalmazza rá ezt az egész törvényt. (Számok könyve 5, 30)
Fogadalma egész tartama alatt nem szabad borotvának érnie a fejét, amíg le nem jár az idõ, ameddig az Úrnak szentelte magát - legyen szent, s növessze haját hosszúra. (Számok könyve 6, 5)
A pap áldozza fel az egyiket engesztelõ, a másikat égõáldozatul, hogy megtisztuljon attól a bûntõl, amelybe a holttest miatt esett; ugyanazon a napon a fejét újra fölszenteltnek kell nyilvánítani. (Számok könyve 6, 11)
