Fondare 705 Risultati per: David Root
Dávid elvitte onnan Saul csontjait és fiának, Jonatánnak a csontjait, s a kivégzettek csontjai mellé tették õket, (Sámuel II. könyve 21, 13)
majd Benjamin földjén, Celában eltemették, Saulnak és fiának, Jonatánnak a csontjait, valamint a kivégzettek csontjait, Saul apjának, Kisnek a sírboltjában. Amikor eleget tettek Dávid rendelkezéseinek, az Isten megkönyörült az országon. (Sámuel II. könyve 21, 14)
A filiszteusok ismét hadat indítottak Izrael ellen. Dávid tehát kivonult embereivel. Gobnál ütöttek tábort és megütköztek a filiszteusokkal. Mikor Dávid elfáradt, (Sámuel II. könyve 21, 15)
Ám amikor kihívta párviadalra Izraelt, Dávid testvérének, Simeának a fia, Jonatán legyõzte. (Sámuel II. könyve 21, 21)
Dávid azon a napon, amelyen az Úr kiszabadította minden ellensége kezébõl és Saul kezébõl, ennek az éneknek a szavaival fordult az Úrhoz; (Sámuel II. könyve 22, 1)
Ezek voltak Dávid utolsó szavai: Izáj fiának, Dávidnak a szavai, annak a férfinak a szavai, akit felmagasztaltak, Jákob Istene fölkentjéé, Izrael dalainak szerzõjéé; (Sámuel II. könyve 23, 1)
Utána Dodo fia, Eleazár következett a három közül, az achochita. Õ volt Dávid mellett Pasz-Dammimban, amikor a filiszteusok ott összegyûltek, hogy megütközzenek, Izrael fiai visszahúzódtak elõlük, (Sámuel II. könyve 23, 9)
Akkortájt Dávid a várban tartózkodott, a filiszteusok elõörsei meg Betlehemben voltak. (Sámuel II. könyve 23, 14)
Dávid kifejezte kívánságát: "Ki hoz nekem vizet inni a Betlehem kapuja melletti forrásból?" (Sámuel II. könyve 23, 15)
Sõt, híresebb volt, mint a harminc, de a hárommal nem ért föl. Dávid testõrsége élére állította. (Sámuel II. könyve 23, 23)
Amikor Dávid reggel fölkelt, az Úr ezt a szózatot intézte Dávid látóemberéhez, Gád prófétához: (Sámuel II. könyve 24, 11)
Erre Dávid azt felelte Gádnak: "Nagy szorultságban vagyok... Inkább kerüljünk az Úr kezébe, hiszen nagy az irgalma. De emberek kezétõl nem szeretnék elveszni." (Sámuel II. könyve 24, 14)
