Mosaico decorativo

Fondare 1788 Risultati per: David Király

  • Sámuel meghalt. Egész Izrael összegyûlt és megsiratta. Aztán hazájában, Rámában temették el. Dávid elindult és lehúzódott Maon pusztájára. (Sámuel I. könyve 25, 1)

  • Dávid meghallotta a pusztában, hogy Nabal nyírja a nyájat. (Sámuel I. könyve 25, 4)

  • Amikor Dávid legényei odaértek, átadták Nabalnak Dávid üzenetét, aztán vártak. (Sámuel I. könyve 25, 9)

  • Nabal azonban így válaszolt Dávid szolgáinak: "Kicsoda Dávid és kicsoda Izáj fia? Napjainkban épp elég szolga van, aki elszökik urától. (Sámuel I. könyve 25, 10)

  • Erre Dávid legényei megfordultak, visszatértek, és megérkezve minden szót elmondtak Dávidnak. (Sámuel I. könyve 25, 12)

  • Akkor Dávid megparancsolta embereinek: "Mindenki kösse fel a kardját!" És mindenki felkötötte a kardját. S amikor Dávid is felkötötte a kardját, Dávid vezetésével kivonultak, mintegy négyszáz ember. Kétszázan ott maradtak a málhájuk mellett. (Sámuel I. könyve 25, 13)

  • Közben az egyik szolga elmondta Nabal feleségének, Abigailnak: "Dávid elküldte embereit a pusztából, hogy üdvözöljék urunkat, de õ rájuk támadt, (Sámuel I. könyve 25, 14)

  • Amikor a hegy egyik nyúlványa mögött épp lefelé tartott a szamara hátán, Dávid és emberei is lefelé tartottak, vele szemben, úgyhogy találkoztak. (Sámuel I. könyve 25, 20)

  • Dávid éppen azt gondolta magában: "Kár volt ennek az embernek mindenét védeni a pusztában, amije csak van. Egész vagyonából nem vesztett el semmit, és most rosszal viszonozza a jót. (Sámuel I. könyve 25, 21)

  • Amikor Abigail meglátta Dávidot, gyorsan leszállt a szamárról, egészen a földig hajolt, s arcra borult Dávid elõtt. (Sámuel I. könyve 25, 23)

  • Dávid ezt válaszolta Abigailnak: "Legyen áldott az Úr, Izrael Istene, hogy ma utamba küldött. (Sámuel I. könyve 25, 32)

  • Aztán Dávid elfogadta, amit vitt neki, és így szólt hozzá: "Most térj vissza békével házadba. Nézd, meghallgattalak és megkegyelmeztem neked." (Sámuel I. könyve 25, 35)


"Se tanta atenção é dada aos bens desta Terra, quanto mais se deve dar aos do Céu?" São Padre Pio de Pietrelcina