Fondare 1552 Risultati per: Akkor
Keresi majd szeretõit, de nem leli õket, hiába kutatja, nem találja meg soha. Akkor így szól: "Elmegyek, visszatérek elõzõ férjemhez, mert jobb volt nékem régen, mint most." (Ozeás könyve 2, 9)
Visszaadom neki szõlõskertjeit, Ákor völgyét, mint reménye csillagát, hogy úgy válaszoljon, mint ifjúsága napjaiban, mint akkor, amikor feljött Egyiptom földjérõl. (Ozeás könyve 2, 17)
Akkor azt mondják majd: "Nincs királyunk, mert nem tiszteltük az Urat. Vajon a király mit tehetne értünk?" (Ozeás könyve 10, 3)
Szétzúzzák a bûn magaslatait, Izrael vétkét; tövis és bogáncs terem oltáraikon. Akkor így szólnak a hegyekhez: "Temessetek el!" És a dombokhoz: "Omoljatok ránk!" (Ozeás könyve 10, 8)
ezért csatakiáltás hallatszik városaidban, s minden erõdöd elpusztul, mint akkor, amikor Salmán elpusztította Bet-Arbelt az ütközet napján: az anyát eltiporták gyermekeivel együtt. (Ozeás könyve 10, 14)
Ehettek és jóllakhattok, és akkor majd magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, aki csodálatos dolgot tett veletek. [Népem soha többé nem vall szégyent.] (Joel könyve 2, 26)
Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki a Sionon, szent hegyemen lakom. Szent hely lesz akkor Jeruzsálem, nem léphetnek be többé oda idegenek. (Joel könyve 4, 17)
Nem akkor ordít-e az erdõben az oroszlán, ha nem talál prédát? Nem akkor bömböl-e búvóhelyén az oroszlánkölyök, ha nem szerez semmit? (Ámosz könyve 3, 4)
A jót keressétek, ne a rosszat, hogy éljetek! Akkor valóban veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, amint most állítjátok. (Ámosz könyve 5, 14)
Akkor így szóltam: "Uram, Isten, kérlek, hagyd abba! Hogyan állhat fenn Jákob, amikor oly parányi?" (Ámosz könyve 7, 5)
Akkor megkérdezte: "Mit látsz, Ámosz?" Azt feleltem: "Egy kosarat, tele érett gyümölccsel." Erre azt mondta nekem az Úr: Népem megérett a pusztulásra, többé nem kegyelmezek neki. (Ámosz könyve 8, 2)
Ha tolvajok törnének be hozzád, vagy éjszaka rablók, akkor, ugye, annyit vinnének el, amennyi nekik tetszik? Ha szüretelõk jönnének hozzád, talán hagynának böngészni valót? Mennyire kifosztottak! (Abdiás könyve 1, 5)
