Fondare 5395 Risultati per: Aki
Aztán Absalom reggelente korán fölkelt, és kiállt a kapu felé vivõ út mentére. S amikor valaki, akinek peres ügye volt, a király ítélõszéke elé igyekezett, magához szólította és megkérdezte: "Honnan, melyik városból jössz?" Ha így válaszolt: "Izraelnek ebbõl és ebbõl a törzsébõl való szolgád", (Sámuel II. könyve 15, 2)
Majd így folytatta Absalom: "Ha engem tennének meg az ország bírájává, akkor bárki elém kerülhetne, akinek csak van valami peres ügye. És igazságot szolgáltatnék neki." (Sámuel II. könyve 15, 4)
Ha aztán valaki odament és leborult elõtte, kezét nyújtotta neki, magához vonta és megölelte. (Sámuel II. könyve 15, 5)
Így tett Izraelnek minden fiával, aki a király ítélõszéke elé igyekezett. Így Absalom csalárdul megnyerte Izrael népének szívét. (Sámuel II. könyve 15, 6)
Erre Dávid így szólt tisztjeihez, akik vele voltak Jeruzsálemben: "Rajta, meneküljünk! Különben nem kerüljük el Absalom kezét. El innét, igyekezzetek, nehogy siessen és rajtunk üssön, romlást hozzon ránk és kardélre hányja a várost." (Sámuel II. könyve 15, 14)
A tisztjei a közelében tartózkodtak; a kereták és a peleták, valamint a Gátba való Ittai emberei, hatszáz férfi, akik Gátból vele jöttek, a király elõtt vonultak. (Sámuel II. könyve 15, 18)
A király megkérdezte Cibától: "Mit akarsz ezzel?" Ciba ezt válaszolta: "A szamarak a király családja számára, hogy felüljenek rájuk, a kenyér és a gyümölcs eledelül a legényeknek, a bor meg azoknak inni, akik ellankadnak a pusztában." (Sámuel II. könyve 16, 2)
Most rád hárította az Úr Saul egész házának vérét, akitõl elvetted a királyságot, és fiadnak, Absalomnak kezére juttatta. Látod, most aztán bajba jutottál, amiért olyan vérengzõ vagy." (Sámuel II. könyve 16, 8)
Aztán azt mondta Dávid Abisájnak és tisztjeinek: "Ha a saját fiam, aki ágyékomból származik, az életemre tör, mennyivel inkább Benjaminnak ez a fia itt. Hagyjátok, hadd átkozzon! Mert az Úr hagyta meg neki. (Sámuel II. könyve 16, 11)
Husai így válaszolt Absalomnak: "Nem! Akit az Úr, ez a nép itt és Izrael fiai választottak, azzal kívánok tartani és élni. (Sámuel II. könyve 16, 18)
Achitofel azt mondta Absalomnak: "Menj be atyád ágyasaihoz, akiket itt hagyott, hogy õrizzék a palotát. Ha aztán egész Izrael meghallja, hogy gyûlöletessé tetted magad atyád elõtt, azok, akik hozzád csatlakoztak, mind bátorságot merítenek." (Sámuel II. könyve 16, 21)
Achitofelnek a tanácsa ugyanis, amelyet azokban a napokban adott, annyit jelentett, mintha valaki az Istentõl kapott volna intést. Ilyen sokat számított Achitofel tanácsa mind Dávidnak, mind Absalomnak. (Sámuel II. könyve 16, 23)