Fondare 1158 Risultati per: Ahab király
Dávid így válaszolt Achimelech papnak: "A király parancsot adott, s azt mondta: Nem szabad senkinek se tudnia arról, amivel megbíztalak s amit megparancsoltam neked. Ezért megbeszéltem embereimmel, hogy hol találkozunk. (Sámuel I. könyve 21, 3)
Dávid megkérdezte Achimelechtõl: "Van itt kéznél egy lándzsa vagy egy kard? Sem a kardomat, sem egyéb fegyveremet nem hoztam ugyanis magammal, mert olyan sürgõs volt, amivel a király megbízott." (Sámuel I. könyve 21, 9)
Erre a király odahívatta Achitub fiát, Achimelech papot s az egész nemzetséget, Nob papjait. Mind megjelentek a király elõtt. (Sámuel I. könyve 22, 11)
Achimelech így válaszolt a királynak: "Szolgáid közül ki fogható Dávidhoz? Hûséges, a király veje, testõrséged feje, akit mindenki tisztel házadban. (Sámuel I. könyve 22, 14)
Hát csak most kezdtem el felõle kérdezni az Urat? Igazán nem! Ne fogjon rá a király szolgájára és atyám egész házára semmit! Hiszen szolgád mit sem tudott mindebbõl." (Sámuel I. könyve 22, 15)
De a király kijelentette: "Meghalsz, Achimelech, te és egész házad népe!" (Sámuel I. könyve 22, 16)
Aztán a király megparancsolta fullajtárjainak, akik körülötte álltak: "Induljatok, és öljétek meg az Úr papjait! Segítségére voltak Dávidnak, s bár tudták, hogy menekül, nem vezettek a nyomára." De a király szolgái vonakodtak kezet vetni rájuk és az Úr papjait felkoncolni. (Sámuel I. könyve 22, 17)
Erre a király megparancsolta Doegnak: "Lépj elõ, és öld meg a papokat!" És az edomita Doeg elõlépett, és felkoncolta a papokat! Nyolcvanöt vászon efodot viselõ férfit megöletett azon a napon. (Sámuel I. könyve 22, 18)
Azért hát, király, mihelyt le akarsz vonulni, vonulj le. Aztán a mi dolgunk lesz, hogy a királynak a kezére adjuk." (Sámuel I. könyve 23, 20)
Amikor Abigail hazatért Nabalhoz, az épp lakomát tartott, akkorát, mint egy király. Nabal jókedvû volt és teljesen részeg. Ezért hajnalig nem beszélt el neki semmit. (Sámuel I. könyve 25, 36)
Az Úr óvjon attól, hogy kezet emeljek az Úr fölkentjére! Fogd a lándzsát, amely a király fejénél van, meg a vizeskorsót és menjünk!" (Sámuel I. könyve 26, 11)
Nem volt szép, amit tettél. Amint igaz, hogy az Úr él: halált érdemeltek, amiért nem vigyáztatok uratokra, az Úr fölkentjére. Nézd csak meg, hol van a király lándzsája, és hol a vizeskorsó, amely a fejénél állt." (Sámuel I. könyve 26, 16)
