Fondare 2379 Risultati per: ősz
Ezért a Makkabeus vezérei, Dozitheusz és Szoszipatrosz kivonultak, és megölték azokat az embereket, akiket Timóteus hátrahagyott a várban, több mint tízezer férfit. (Makkabeusok II. könyve 12, 19)
A Makkabeus több csoportra osztotta seregét, és meghatározta, kik álljanak a csoportok élére. Aztán megtámadta Timóteust, bár százhúszezer gyalogosa és kétezer-ötszáz lovasa volt. (Makkabeusok II. könyve 12, 20)
Júdás kegyetlenül üldözõbe vette õket, kaszabolta a gonoszokat, mintegy harmincezer férfit megölt. (Makkabeusok II. könyve 12, 23)
Maga Timóteus is Dozitheusz és Szoszipatrosz csapatainak kezére került. Nagy színlelve azt kérte, engedjék szabadon, mert hatalmában vannak némelyeknek a szülei, másoknak a testvérei, mert ha nem, hát akkor bajuk esik. (Makkabeusok II. könyve 12, 24)
Ezért köszönetet mondtak nekik, és arra kérték õket, legyenek továbbra is jóakarattal a nép iránt. Aztán visszatértek Jeruzsálembe, mert közeledett a hetek ünnepe. (Makkabeusok II. könyve 12, 31)
Egy bizonyos Dozitheosz, tubiai bátor lovas Gorgiászra vetette magát és teljes erõvel húzta. Élve akarta elfogni az átkozottat. De az egyik trák lovas nekiesett, és levágta a karját. Így Gorgiásznak sikerült elmenekülnie Marizába. (Makkabeusok II. könyve 12, 35)
Oda vitték fel a templomgyalázókat és az egyéb nagy gonosztevõket, és a pusztulásba taszították õket. (Makkabeusok II. könyve 13, 6)
A király ádáz gyûlölettel közeledett; azt tervezte, hogy gonoszabbul bánik a zsidókkal, mint atyja. (Makkabeusok II. könyve 13, 9)
Ám a zsidó seregbõl az egyik katona, Rodokosz elárulta az ellenségnek a titkokat. Megkeresték, elfogták és kivégezték. (Makkabeusok II. könyve 13, 21)
Erre Liziász a szószékre lépett és a lehetõség szerint védekezett. Csitító szavaival meggyõzte õket, úgyhogy megbékéltek. Utána visszatért Antiochiába. Így zajlott le a király támadása és visszavonulása. (Makkabeusok II. könyve 13, 26)
Három esztendõ elteltével Júdás hívei hírét vették, hogy Szeleukosz fia, Demetriusz hatalmas sereggel és nagy hajóhaddal partra szállt Tripolisz kikötõjében, (Makkabeusok II. könyve 14, 1)
Ezért a 151. esztendõben elment Demetriusz királyhoz, és átnyújtott neki egy aranykoszorút és egy pálmaágat, továbbá a szentélyben szokásos olajágak közül is néhányat. Azon a napon egyébként nyugton maradt. (Makkabeusok II. könyve 14, 4)
