Fondare 4175 Risultati per: ív
Uram, nincs senki, aki hasonló volna hozzád. Rajtad kívül nincs más Isten, ezt saját fülünkkel hallottuk. (Krónikák I. könyve 17, 20)
Van-e még olyan nép a földön, mint Izrael népe, amelyhez lehajolt az Isten, hogy kiszabadítsa és a maga népévé tegye, a nagyság és erõ dicsõségét szerezze meg neki azáltal, hogy Egyiptomból kiváltott néped elõl nemzeteket ûzzél el? (Krónikák I. könyve 17, 21)
elküldte fiát, Hadorámot Dávid királyhoz, hogy üdvözölje, és szerencsét kívánjon neki abból az alkalomból, hogy megütközött Hadadezerrel és megverte. Hadadezer ugyanis harcban állott Touval. Mindenféle arany-, ezüst- és bronzeszközöket küldött neki. (Krónikák I. könyve 18, 10)
Dávid így szólt: "Barátságot akarok mutatni Nachas fia, Hanun iránt, mivel apja is szívélyes volt irántam." Követeket küldött tehát Dávid hozzá, hogy vigasztalják atyja miatt. Dávid szolgái el is mentek az ammoniták földjére Hanunhoz, hogy vigasztalják. (Krónikák I. könyve 19, 2)
Dávidnak azonban megvitték a hírt, hogy mi történt ezekkel az emberekkel. Erre eléjük küldött, mivel embereit megszégyenítették, s a király ezt üzente nekik: "Maradjatok Jerikóban, amíg kinõ a szakállatok, s akkor gyertek vissza." (Krónikák I. könyve 19, 5)
Fel is fogadtak harminckétezer harci szekeret, és Maacha királyát népével együtt. Kivonultak, és Metba elõtt tábort vertek. Az ammoniták is összegyûltek városaikból és hadba vonultak. (Krónikák I. könyve 19, 7)
Az ammoniták kivonultak, és a város elõtt csatarendbe álltak. Az odaérkezõ királyok külön a mezõn helyezkedtek el. (Krónikák I. könyve 19, 9)
Joáb látta, hogy elõtte és mögötte csatarend alakul ki, azért kiválasztotta egész Izraelbõl a legbátrabb embereket, és felállította õket az arámokkal szemben. (Krónikák I. könyve 19, 10)
Joáb azután embereivel megtámadta az arámok vonalát, s ezek megfutamodtak elõle. (Krónikák I. könyve 19, 14)
A következõ évben, amikor a királyok hadat szoktak indítani, Joáb kivonult a sereggel, és elpusztította az ammoniták területét. Azután elment, és ostrom alá vette Rabbát. Dávid Jeruzsálemben maradt. Joáb elfoglalta Rabbát és elpusztította. (Krónikák I. könyve 20, 1)
Lévit és Benjamint nem is számolta össze, mivel Joáb csak kelletlenül teljesítette a király parancsát. (Krónikák I. könyve 21, 6)
Akkor Dávid így imádkozott Istenhez: "Súlyosan vétkeztem ezzel a tettemmel. Mégis bocsásd meg szolgád vétkét, mivel ostoba módon jártam el." (Krónikák I. könyve 21, 8)
