Fondare 11 Risultati per: árpát

  • Így tért vissza Noémi és vele a menye, Rut, a moábita nõ, aki vele jött Moáb földjérõl. Éppen aratni kezdték az árpát, mire megérkeztek. (Rut könyve 1, 22)

  • Vagy nem rokonunk-e Boász, akinek a szolgáihoz szegõdtél? Nos, ma este csépeli az árpát a szérûjén. (Rut könyve 3, 2)

  • Aztán azt mondta: "Add ide a kendõt, amelyet magadra vetettél és tartsd ide!" Odatartotta, s beletett neki hat mérõ árpát és feladta a vállára. Így tért vissza a városba. (Rut könyve 3, 15)

  • Aztán így folytatta: "Ezt a hat mérõ árpát adta nekem, mondván: Nem térhetsz vissza anyósodhoz üres kézzel." (Rut könyve 3, 17)

  • fekvõhelyeket, takarókat, fazekakat, cserépedényeket, búzát, árpát, lisztet, pörkölt gabonát, babot, lencsét, (Sámuel II. könyve 17, 28)

  • Az árpát meg a szalmát is mindig oda vitték a kocsi- meg a hátaslovaknak, ahol éppen volt, ki-ki, amint ráesett a sor. (Királyok I. könyve 5, 8)

  • Egyébként a favágó munkásoknak, a szolgáidnak élelmezésére adok búzát, mégpedig húszezer kort, valamint húszezer kor árpát, húszezer bát bort és húszezer bát olajat." (Krónikák II. könyve 2, 9)

  • Küldje el hát az én uram szolgáinak a búzát, az árpát, az olajat és a bort, amit ígért. (Krónikák II. könyve 2, 14)

  • Hadat viselt Ammon fiainak királya ellen és le is gyõzte. Ammon fiai abban az esztendõben 100 talentum ezüstöt, 10000 kor búzát és 10000 kor árpát hoztak neki. Ugyanennyit ajándékoztak neki Ammon fiai a második és a harmadik esztendõben is. (Krónikák II. könyve 27, 5)

  • Nemde, ha elegyengeti a föld színét, kaport szór bele, elhinti a köményt, és vet a sorba búzát meg árpát, a szélére meg kölest. (Izajás könyve 28, 25)

  • Végy gabonát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt, tedd egy edénybe, és csinálj belõlük kenyeret. Annyi napig, ameddig oldaladon fekszel - százkilencven napig - ebbõl egyél. (Ezekiel könyve 4, 9)


“Quando ofendemos a justiça de Deus, apelamos à Sua misericórdia. Mas se ofendemos a Sua misericórdia, a quem podemos apelar? Ofender o Pai que nos ama e insultar quem nos auxilia é um pecado pelo qual seremos severamente julgados.” São Padre Pio de Pietrelcina