Fondare 17607 Risultati per: ár
"Ti is így beszéljetek Ézsauhoz, ha találkoztok vele. Ezt mondjátok neki: Jákob, a te szolgád rögtön utánunk jön." Így gondolkodott ugyanis: Az elõttem járót ajándékkal jóindulatra hangolom, és csak azután jelenek meg elõtte. Talán így barátságosan fogad. (Teremtés könyve 32, 21)
Jákob egyedül maradt odaát. Akkor valaki hajnalig küzdött vele. (Teremtés könyve 32, 25)
Jákob elnevezte a helyet Penuelnek, mert - úgymond - "színrõl színre láttam Istent, és életben maradtam." (Teremtés könyve 32, 31)
Erre õ megkérdezte: "Mit akartál azzal az egész táborral, amellyel találkoztam?" "Kegyelmet akartam találni uram színe elõtt" - válaszolta. (Teremtés könyve 33, 8)
Ézsau ezt mondta: "Több van nekem, testvér, mint amennyi elég, maradjon meg neked, ami a tied." (Teremtés könyve 33, 9)
De Jákob ellenkezett: "Ne úgy legyen, ha kegyelmet találtam színed elõtt, akkor fogadd el az ajándékot kezembõl. Úgy tekintettem arcodra, ahogy az ember Isten arcára néz. Te pedig szívesen fogadtál engem. (Teremtés könyve 33, 10)
De õ ezt válaszolta neki: "Uram tudja, hogy a gyerekek még gyengék, s a nyájból meg a barmok közül a szoptató állatok ápolásra szorulnak. Hacsak egy nap is túlságosan megerõltetjük õket, az egész nyáj tönkremegy. (Teremtés könyve 33, 13)
Uram azért csak menjen szolgája elõtt, én pedig lassan tovább vonulok az elõttem járó nyáj lépésében és a gyerekek lépésében, amíg eljutok uramhoz Szeirbe." (Teremtés könyve 33, 14)
Így Ézsau aznap visszatért útjáról Szeirbe, (Teremtés könyve 33, 16)
Jákob pedig elindult Szukkot felé és házat épített magának, az állatok számára pedig aklot csinált. Ezért nevezte a helyet Szukkotnak. (Teremtés könyve 33, 17)
Jákob Paddan-Aramból való visszatérése után szerencsésen elért Szichem városához, amely Kánaán földjén fekszik. (Teremtés könyve 33, 18)
A város elõtt ütötte fel sátortáborát. A darab földet, ahol táborát felállította, száz pénzegységért megvásárolta Szichem atyjának, Hámornak a fiaitól. (Teremtés könyve 33, 19)
