Fondare 4038 Risultati per: Így
Hajózzatok át Kittim szigeteire, küldjetek követséget Kedárba; figyeljétek meg jól és nézzétek meg: Vajon történt-e ott ilyen dolog? (Jeremiás könyve 2, 10)
Mert kétszeres gonoszságot követett el népem: elhagytak, engem, az élõ vizek forrását, azért, hogy ciszternákat ássanak maguknak, ciszternákat, amelyek megrepedeznek, így nem tarthatják meg a vizet. (Jeremiás könyve 2, 13)
Mert mi dolgod van Egyiptom útján? Talán, hogy a Nílus vizét igyad? És mire jó Asszíriába menned? Hogy a Folyam vizét igyad? (Jeremiás könyve 2, 18)
Bizony, régen széttörted már igádat, és széttépted bilincseidet. Így szóltál: "Nem szolgállak tovább!" Ugyanakkor minden magaslaton és minden lombos fa alatt lefeküdtél, te céda nõ. (Jeremiás könyve 2, 20)
Vigyázz a lábadra, nehogy lejárd még a sarudat is; és a torkodra, nehogy egészen kiszáradjon! Ám te így beszélsz: "Mit törõdöm vele! Akkor is az idegeneket szeretem, mégis a nyomukba szegõdöm." (Jeremiás könyve 2, 25)
mind, akik így szólnak egy fadarabhoz: "Atyám vagy". és egy kõhöz: "Te szültél". Hátukat fordítják felém s nem arcukat, de ha nyomorúság tör rájuk, könyörögnek: "Kelj fel! Ments meg minket!" (Jeremiás könyve 2, 27)
Micsoda nemzetség vagytok! Figyeljetek csak az Úr szavára: hát olyan voltam én Izraelnek, mint a puszta, vagy mint a sötétség földje? Miért mondja hát népem: "A magunk útján járunk, nem térünk többé hozzád vissza". (Jeremiás könyve 2, 31)
Nemde még most is így kiáltasz hozzám: "Én atyám, ifjúkorom bizalmas barátja, (Jeremiás könyve 3, 4)
hát mindörökre haragszol, haragodnak már sose lesz vége?" Így beszélsz, s mégis tovább vétkezel; bizony, már ennyire megátalkodtál. (Jeremiás könyve 3, 5)
Jozija király uralkodása idején így szólt hozzám az Úr: Láttad, mit tett a hûtlen Izrael? Elment minden magas hegyre és minden lombos fa alá, és ott paráználkodott. (Jeremiás könyve 3, 6)
Ha majd eljön az az idõ, Jeruzsálemet így fogják nevezni: "Az Úr királyi széke". Odagyûlnek mind a nemzetek az Úr nevében, és nem követik többé elvetemült szívük gonoszságát. (Jeremiás könyve 3, 17)
Mégis azt gondoltam: Megteszlek fiamnak és gyönyörû földet adok neked, olyan örökséget, amely a nemzetek gyöngye lesz. Mert azt gondoltam, így szólítasz majd: "Atyám!"; és nem fogsz elfordulni tõlem. (Jeremiás könyve 3, 19)
