Fondare 4038 Risultati per: Így
Ezért így szóltak: "Vér! Biztos, egymást támadták meg a királyok, és egyikük legyõzte a másikukat. Most aztán rajta, Moáb, zsákmányolni!" (Királyok II. könyve 3, 23)
A prófétatanítványok asszonyai közül az egyik hangosan megszólította Elizeust, ezekkel a szavakkal: "Férjem, a te szolgád, meghalt. Tudod jól, hogy szolgád az Úr tisztelõje volt, s most jön a hitelezõ, hogy elvigye a két fiamat rabszolgának." (Királyok II. könyve 4, 1)
Elizeus azt válaszolta: "Mit tegyek veled? Add ide, amid van házadban!" Az így felelt: "Nincs semmi egyebe szolgálódnak házában, csak egy korsója, s benne olaj." (Királyok II. könyve 4, 2)
Elizeus egy nap elindult és átment Sunembe. Ott lakott egy elõkelõ asszony, aki meghívta asztalához, s így ahányszor csak átment, mindig betért hozzá enni. (Királyok II. könyve 4, 8)
Az (asszony) így szólt férjének: "Nézd, tudom, hogy Istennek szent embere az, aki mindig betér hozzánk. (Királyok II. könyve 4, 9)
Aztán így szólt szolgájához, Gechaszihoz: "Hívd ide sunemi asszonyunkat!" Odahívta, s az oda is állt (Gechaszi) elé. (Királyok II. könyve 4, 12)
Tovább kérdezte hát: "Mégis, mit lehetne tenni érted?" Gechaszi így válaszolt: "Ó, nincs neki fia és a férje öreg." (Királyok II. könyve 4, 14)
Akkor így szólt hozzá: "Egy esztendõ elteltével ilyen idõ tájt fiút dajkálsz." Azt felelte: "Nem uram, ne ámítsd szolgálódat!" (Királyok II. könyve 4, 16)
Így panaszkodott apjának: "A fejem, a fejem!" Az meghagyta az egyik szolgának: "Vidd vissza anyjához!" (Királyok II. könyve 4, 19)
Így elment, s megérkezett Isten emberéhez a Kármel hegyére. Amikor Isten embere a távolból megpillantotta, így szólt szolgájához, Gechaszihoz: "De hisz ez a mi sunemi asszonyunk! (Királyok II. könyve 4, 25)
Akkor (az asszony) így szólt: "Hát kértem én fiút uramtól? Nem azt mondtam inkább: Ne ébressz bennem csalóka reményeket?" (Királyok II. könyve 4, 28)
Erre így szólt Gechaszihoz: "Övezd fel derekadat, vedd kezedbe botomat, és menj el! Ha találkozol valakivel, ne köszöntsd, s ha valaki köszönt, ne viszonozd. Aztán tedd botomat a fiú arcára." (Királyok II. könyve 4, 29)
