Fondare 25068 Risultati per: És
Ha azonban visszatértek hozzám, megtartjátok parancsaimat és teljesítitek õket, még ha az ég széléig szét lesztek szórva, onnan is összegyûjtlek benneteket, és visszahozlak arra a helyre, amelyet nevem hajlékául kiválasztottam. (Nehemiás könyve 1, 9)
A te szolgáidat és népedet nagy hatalmaddal és erõs karoddal megmentetted. (Nehemiás könyve 1, 10)
Ó, Uram, halld meg szolgád könyörgését, s szolgáidnak a kérését, akik szívesen félik nevedet. Hadd legyen ma szerencséje szolgádnak, engedd, hogy kegyelmet találjon ez elõtt az ember elõtt!" (Nehemiás könyve 1, 11)
Artaxerxész király huszadik évének Niszán hónapjában egyszer éppen borról kellett gondoskodnom. Fogtam a bort és odanyújtottam a királynak. Azelõtt sohasem voltam szomorú. (Nehemiás könyve 2, 1)
és így szóltam a királyhoz: "Örökké éljen a király! De miért is ne volna szomorú az arcom, amikor az a város, ahol atyáim sírjai vannak, romokban hever, és kapuit tûz emésztette meg." (Nehemiás könyve 2, 3)
és így válaszoltam a királynak: "Ha jónak látja a király, és szolgája kedves elõtte, akkor küldj el Júdeába, abba a városba, ahol atyáim sírjai vannak, hogy fölépíthessem." (Nehemiás könyve 2, 5)
A király, aki mellett ott ült a királyné, megkérdezte tõlem: "Mennyi idõre tervezed utadat, és mikor térnél vissza?" Meghatároztam egy idõpontot. Ez megfelelt a királynak, s megengedte, hogy elmenjek. (Nehemiás könyve 2, 6)
Megérkeztem a folyamon túli helytartókhoz, és átadtam nekik a király írását. A király fegyveres és lovas tiszteket rendelt mellém kíséretül. (Nehemiás könyve 2, 9)
Amikor a horonita Szanaballat és az ammonita szolga, Tóbiás errõl értesült, nem tetszett nekik, hogy olyan ember érkezett, aki Izrael fiainak javán akar fáradozni. (Nehemiás könyve 2, 10)
Megérkeztem Jeruzsálembe, és három napig ott maradtam. (Nehemiás könyve 2, 11)
Éjnek idején kimentem a Sárkány-forrással szemben a Völgy-kapun a Szemét-kapuig és szemügyre vettem Jeruzsálem lerombolt falát és kapuit, amelyeket tûz emésztett meg. (Nehemiás könyve 2, 13)
Aztán továbbmentem a Forrás-kapu és a királyi vízvezeték felé. Innen az állat már nem tudott továbbmenni. (Nehemiás könyve 2, 14)